Havi sikerlista
Hírlevél
Fizetési megoldás
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Támogatás

A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását
2021. évben atámogatta.

Szállítási költség

Magyarország területére:

10.000 Ft feletti rendelés

esetén ingyenes.

Futárszolgálattal:

9.999 Ft-ig 1000 Ft.

Csomagpontra:

9.999 Ft-ig 800 Ft.

Termék részletek


A magyar nyelv alaktana

-20%
ÚJ
A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
  • A magyar nyelv alaktana
4 990 Ft
Akció: 3 992 Ft
A vásárlás után járó pontok: 40 Ft
Megjelenés dátuma 
:
2 021

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

 

Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek. A magyar nyelv alaktana című kiadvány rendszerszerűen bemutatja a nyelvünkben előforduló valamennyi morfématípust.

Az egyes morfémák jellemzése azon is alapszik, hogy milyen a viszonyuk a környezetükkel, és hogyan társulhatnak, ezért az alaktannak szükségképpen foglalkoznia kell a morfémakapcsolatok lehetséges formáival. Az alaktan vizsgálja az elemi morfémák és a szóértékű jelkomplexumok tulajdonságait és a mondatba kerülésre alkalmas formáikat, szóalakváltozataikat. Természetesen beletartozik az alaktan látókörébe az is, milyen módon gyarapodhat-gyarapítható a nyelv jelkészlete. A kiadvány stílusában a hagyományos magyar terminológiát követi, de anyagában lépést tart az újabb eredményekkel.

A könyvben az elméleti részek után száznál is több, különböző nehézségi fokú, változatos gyakorlófeladat található. Ezek segítik az elméleti ismeretek elmélyítését, hozzájuk megoldási javaslatok is találhatók a kötet végén.

Ezt a kötetet elsősorban azoknak szánjuk, akik felsőoktatási intézményekben magyar nyelv és irodalom szakon tanulnak. Hasznos lehet továbbá a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, és olyanoknak is, akik a sajtó, a tömegkommunikáció különböző területein dolgozva, a magyar nyelvet hivatásukhoz mindennap szerszámként használják. De figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik csupán érdeklődéssel fordulnak különleges anyanyelvünk felé, amely a magyar kultúra alapja és hordozója, gondolkodásunk eszköze és tükrözője. De amelybe nem elég beleszületni, hiszen nem szűnünk meg tanulni, gyakorolni azt életünk végéig sem.

A szerző, Korchmáros Valéria évtizedeken keresztül oktatta a Szegedi Tudo­mány­egyetemen a leíró magyar nyelvtant a magyar szakosoknak, és nagy tapasztalata van a magyarnak idegen nyelvként való tanításában is. Latin–magyar szakos tanárként mindig is érdekelték azok a gondolkodást is meghatározó alapvető rendszerbeli különbségek, amelyek miatt a magyar annyira különbözik az őt körülvevő szláv, germán és újlatin nyelvektől, amelyek végső soron mind közös indoeurópai gyökerekből nőttek ki.

  • Alcím
    Elméleti leírás gyakorlatokkal
    Szerző
    M. Korchmáros Valéria
    Sorozatszám
    221
    Oldalszám
    256
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    B/5
    ISBN
    9789634093169
    Státusz
    ÚJ    
    Tömeg
    425 g/db
  •  

    BEVEZETÉS  /  8

    AZ ALAKTAN HELYE A NYELVLEÍRÁS SZINTJEIN  /  11

    A MORFÉMA  /  12

    Az alaktan alapegysége  /  12

    Alak és jelentés viszonya a morfémában  /  15

    A morfémák osztályai  /  19

    Alaki önállóság szerinti osztályozás  /  19

    Jelentés szerinti osztályozás  /  20

    Változékonyság szerinti osztályozás  /  20

    Az egyes morfématípusok jellemzése  /  23

    A tövek megoszlása alaki önállóságuk szerint  /  23

    Tőtípusok az alaki változékonyság szerint  /  25

    A toldalékok fajtái  /  29

    SZÓTAN  /  34

    Része a morfológiának, vagy a morfológia tartozik a szótanhoz?  /  34

    Mi a szó, avagy mi szó?  /  34

    A SZÓFAJOK  /  38

    Mi a szófaj?  /  38

    A szófaji besorolás elvi alapjai  /  38

    A szófaji rendszer  /  40

    AZ EGYES SZÓFAJOK JELLEMZÉSE  /  42

    1. MONDATSZÓK / 42

    Az indulatszók  /  42

    Felelőszók  /  44

    1. AZ ALAPSZÓFAJOK: A MONDATRÉSZÉRTÉKŰ SZÓFAJOK / 46

    Egy különleges szófaj az állítmány számára:  /  46

    Az ige  /  46

    Az ige meghatározása  /  46

    Az alanyra utaló igeragozás.
    Idő és mód értelmezése a magyar igeragozási rendszerben.  /  49

    A határozott tárgyra is utaló ragozás  /  52

    Az ikes igék  /  53

    A múlt idő jelének alaki kérdései  /  55

    A módjelek alaki kérdései  /  57

    A NÉVSZÓK  /  64

    Mi a névszó?  /  64

    A főnév  /  64

    A főnevek fajtái  /  64

    A főnevek alaktani kategóriái  /  67

    A magyar főnév alakrendszere  /  74

    A főnevekhez kapcsolható szintaktikai viszonyt jelölő ragok  /  75

    A melléknév  /  78

    A melléknevek mondatbeli szerepei, szintagmaalkotási lehetőségeik  /  78

    A melléknevek alaktani kérdései  /  79

    A melléknevek ragozása  /  79

    A melléknevek fokozása  /  81

    A kiemelő jel  /  83

    A számnév  /  86

    A számnevek fajtái és helyük a szófaji rendszerben  /  86

    A számnevek viselkedése a mondatban, a szintaktikai szerep jelölése  /  87

    A számnevek egyéb inflexiós toldalékai  /  88

    Helyesírási kérdések  /  89

    MONDATRÉSZÉRTÉKŰ EGYÉB SZÓFAJOK  /  92

    A névmások  /  92

    Jelentésük, felhasználásuk a szövegben  /  92

    A névmásfajták jellemzése  /  94

    A személyes névmások  /  94

    A birtokos névmások  /  96

    A visszaható névmás  /  97

    A kölcsönös névmás  /  99

    A mutató névmások  /  99

    A kérdő névmások  /  102

    A vonatkozó névmások  /  103

    A határozatlan névmások  /  105

    A megengedő névmások  /  106

    Összefoglaló általános névmások  /  107

    Tagadó általános névmások  /  107

    A határozószók  /  112

    Általános jellemzésük  /  112

    A névmási eredetű határozószók  /  113

    A névmási elemek összefoglaló táblázata  /  117

    Az igenevek  /  118

    Az átmeneti szófajúság  /  118

    A főnévi igenév  /  118

    A melléknévi igenevek  /  124

    A határozói igenév  /  132

    III. A VISZONYSZÓK  /  135

    Az igekötők  /  136

    A kötőszók  /  140

    Általános tulajdonságaik  /  140

    A kötőszók által jelölt viszonyfajták  /  141

    A névutók  /  151

    A névelők  /  156

    A segédigék  /  159

    A segédigenevek  /  165

    Módosítószók: partikulák és tagadószók  /  172

    A SZÓKINCS GYARAPODÁSÁNAK MÓDJAI  /  177

    A szókészlet forrásai  /  177

    A szóalkotás módjai  /  178

    1. A szóképzés / 178

    A képzés hatása a szófaji minőségre  /  179

    A képzés hatása a szójelentésre  /  180

    A képzők állományának alakulása  /  182

    Igeképzés  /  183

    Főnévképzés  /  184

    Melléknévképzés  /  188

    Számnévképzés  /  191

    1. A szóösszetételek / 198

    Szószerkezeti alapok  /  199

    Alárendelő típusú szóösszetételek  /  201

    Mellérendelő típusú szóösszetételek  /  209

    Az ikerszók  /  209

    Morfológiai értékű szókapcsolatokból keletkezett összetett szók  /  210

    Szervetlen szóösszetételek  /  211

    1. Mozaikszók / 215
    2. Az elvonás / 216
    3. A szóvég megelevenedése / 217
    4. A szórövidülés és szócsonkítás / 218
    5. A szóvegyülés / 218
    6. A szóalakutánzás / 219
    7. A szóhatár eltolódása / 219
    8. Jövevényszavak / 219
    9. A népetimológia / 220
    10. Tükörfordítások / 221

    Megoldások  /  223

    Rövidítések, jelek  /  253