Categorie
Top Prodotti
Newsletter
Soluzione di pagamento
Rassegne del prodotto
Certificato
SSL Certificate
Filtro
Megjelenés dátuma
Dettagli Prodotto


Növényes naptár 2024

-15%
Növényes naptár 2024
  • Növényes naptár 2024
  • Növényes naptár 2024
  • Növényes naptár 2024
  • Növényes naptár 2024
8,81 
7,49
I punti bonus dopo l'acquisto: 0,07 €
Megjelenés dátuma 
:
2 023
Nincs raktáron
Értesítést kérek, ha újra lesz raktáron

Színes, lapozható falinaptár, felül spirálozva. Szélessége 16 cm, magassága 48 cm. A címlap és mind a 12 hónap egy-egy 14 x 20 cm színes képet tartalmaz. Év végén a naptárból kivágva külön is használhatók dekorációnak. A képek alatt a hónap napjai heti beosztásban láthatók, feltüntetve az adott napon ünnepelt névnapot is.

Címlap: 1. Háromcsúcsú gyapot 2. Kerek papsajt 3. Platánnemű kézfa 4. Kancsólevél 5. Malabári bolyhfa 

1. Háromcsúcsú gyapot (weisser Baumwollenstrauch, dreispitziger Baumwollenstrauch; Gossypium tricuspidatum); Kelet-Indiában honos, egyméternyi vagy magasabb, háromkaréjú levelekkel s fehér vagy halványsárga virágokkal. A tokgyümölcs 3–5 felé pattan, s a magvakat gyapotszösz veszi körül (b). Ezen magvak pamutjokkal mint gyapot jutnak a kereskedésbe. Többi fajai is a meleg tartományokban nőnek és szintén pamutot adnak.
2. Kerek papsajt, úti mályva, haslágyító fű (rundblättrige Malve, Käspappelchen; Malva rotundifolia); utak és sövények mellett, valamint a gazos helyeken közönséges, van heverő szára, kerekded, 5–7 karéjú, fogas levele, s fehéres, pirosas erezetű virága többnyire 3–5-ként a levelek tövében. A kehely borította gyümölcs alakjára nézve egy kis sajtlepényhez hasonló, s több, körben helyezkedett, összenyomott egymagvú gyümölcsszem, melyet a gyermekek esznek, s nyálkás tulajdonsága miatt officinalis is.
3. Platánnemű kézfa (platanartiger Händebaum; Cheirostemon platanoides); Mexikóban terem, levelei 5–7 karéjúak, a platán leveleihez hasonlítanak; összenőtt hímjei mint kezek nyúlnak ki a virágokból. Virágait a lakosok nyavalyatörés ellen használják.
4. Kancsólevél (Kannanstaude; Nepenthes destillatoria); a természet legnagyobb csodái közé tartozik, s Kelet-Indiában terem. Levelei nyelén kancsóhoz hasonló tömlő képződik, melyet a levéllemez fed be. A benne összegyűlt tiszta, édes víz nem esővíz, hanem maga a növény választja ki. A rovarölő növények sorába tartozik.
5. Malabári bolyhfa (malabarischer Dunbaum, Wollenbaum; Bombax malabaricum); nagy, vastag, tövises fa Kelet-Indiában, ujjas levelekkel s nagy virágokkal, melyek kívül halvány- s belül borveresek. Gyümölcse tok. Sok feketés magvát fehér, finom, selymes boholy vagy pamut burkolja. Ez azonban rövidsége és simasága miatt nem fonásra való, de a vánkosok s matracok kitömésére rugalmassága miatt jelesen használható. A fa kérge s levelei officinalisak.

Január: 1. Török citrom 2. Tetemoldófű 3. Mezei szarkaláb 4. Kínai teafa 5. Fehér tündérrózsa vagy tündérike

1. Török citrom (Citronenbaum; Citrus Medica); a) egy virágágacska; b) egy ág érett gyümölccsel; melegebb Ázsiában honos, hol 10–20 méter magasságot elér, de gyümölcséért már régi időtől fogva Dél-Európában, különösen Olaszhonban s nálunk is az üvegházakban művelik. Fehér virágai jó szagúak, gyümölcse 10–12 rekeszű bogyó, héjából az illatos citromolajat s leveses húsából a citromsavat nyerik. Európában legfentebb a Garda-tónál vannak citromerdők.
2. Tetemoldófű, tetemoldó naprózsa (Sonnenröschen, Goldröschen; Helianthemum vulgare); alacsony félcserje heverő szárral s felegyenesedő ágakkal, melyek kevés aranysárga virágokban végződnek. A kehelynek három nagyobb és két kisebb levele van, a párta pedig öt egyenlő sárga szirmú, s a tövén pirossárga.
3. Mezei szarkaláb (Feld-Rittersporn; Delphinium Consolida); egynyári növény, mely szántóföldeinken, a vetemények közt nyáron bőven nő. A színes kehely ötlevelű s a legfelső levél hosszú sarkantyús. Szirma és termője csak egy van, ezért a 13. sereg első rendjébe tartozna, de a többi szarkalábfajok 3 termősek.
4. Kínai teafa (Theestaude; Thea Chinensis); Kínában és Japánban vadon nő, de termesztik is. 7–10 méter magasra nő, de ültetve csak 5–6 lábnyi. Van 5–6 metszetű kelyhe s 6–9 szirma; gyümölcse háromrekeszű tok három magszemmel. Ezen növénynek leveleiből Kínában és Japánban emlékezetet haladó időtől fogva théa név alatt ismeretes ital készül. A tizenhetedik század közepe óta a tea élvezését Európában is megszerették. A kereskedésben kiváltképp a zöld s fekete teát különböztetik meg; amaz szürkészöld, erősebb s fűszeresebb, emez barna v. fekete, a levelek forró vízbe mártása következtében. A botanikusok Thea viridis, Th. Bohea, Th. strictát különböztetnek meg, melyek ugyanazon fajnak csak fajtái.
5. Fehér tündérrózsa vagy tündérike (weisse Seerose; Nymphaea alba); a) virága, b) levele, c) gyümölcse; egyike a legszebb európai vízi növényeknek. Nagy, majdnem kerek, s alján mélyen bemetszett leveleivel a tavak és csendesen folydogáló vizek felületén elterül; szép virágának 4 kehelylevele és sok szirma van; gömbölyű gyümölcse kisebb tökhöz hasonlít, azért néhol vízi töknek is hívják. – Sárga virágú testvérének sok szirma apró, kelyhe ötlevelű. Ez a Nuphar luteum.

Február: 1. Pizang 2. Tavaszi tőzike 3. Pompás tulipán 4. Császárkorona 5. Mezei tyúktaréj 6. Turbánliliom

1. Pizang (Paradies-Feigenbaum; Musa paradisiaca); a meleg tartományok fontos növénye, mert gyümölcse, mely a törzs tetején levő hosszú virágzatból bőven fejlődik, jeles tápszer. Nagy levelei gyakran 10 lábnyi hosszúak és 1 lábnyi szélesek. Törzse nem fás, hanem gyümölcsérés után elvész, s a 10–20 lábnyi magas új törzs a tőről évről évre kihajt.
2. Tavaszi tőzike (Frühlingsweiss; Leucojum vernum); az előbbihez igen hasonló, szinte a kikelet elején virít, de mind a hat szirma egyenlő s fehér. A magzat mind a kettőnél külső.
3. Pompás tulipán (Garten-Tulpe; Tulipa Gesneriana); kertjeinkben szép virágai miatt kedvelt hagymás növény; hat szirma harangidomúan összehajlik, a hat hím közepén álló magzat háromélű, három visszagörbült bibével. Mindenféle színű, egyszerű s teljes virágú.
4. Császárkorona (Kaiserkrone; Fritillaria imperialis); kertjeink legszebb tavaszi díszei közé tartozik. Levele a száron szép bokros, de nagy narancspiros lecsüngő virágai fölött meg egy zöld levélcsomó van.
5. Mezei tyúktaréj (Vogelmilch, Milchstern; Gagea arvenisis); ez is csak ujjnyi vagy arasznyi magas tavaszi növény, mezőkön, két szálas tőlevéllel s hat sárga, meglehetős keskeny szirommal.
6. Turbánliliom, erdei liliom, török turbán, százrétű gyökér (Martagon-Lilie, Türkenbund, Goldwurzel; Lilium Martagon); erdeinkben gyakori, méternyi magas; sárga pikkelyes hagymája megehető. A hat szirom bíborvörös és sötéten pontozott, s úgy visszagörbül, hogy turbánalakra emlékeztet.

Március: 1. Kétlevelű csilla 2. Sárga nárcisz 3. Fehér nárcisz 4. Kikeleti hóvirág 5. Tüzes liliom 6. Veres hagyma

1. Kétlevelű csilla, erdei jácint (zweiblättrige Meerzwiebel; Scilla bifolia). E kedves kis hagymás növény tavasz elején, égszínű, ritkán fehér vagy rózsaszínű virágaival eleveníti fel az erdei életet. A Földközi-tenger partjain a tengeri csilla (echte Meerzwiebel; Scilla maritima) testvére terem 3–4 lábnyi virágszállal s hosszú virágfürttel, virága fehér; nagy hagymája a csillalevet nyújtja gyógyszertárak számára.
2. Sárga nárcisz (gelbe Narcisse, Märzbecher; Narcissus Pseudonarcissus); kertjeinkben már márciusban virít. Szagtalan.
3. Fehér nárcisz (weisse Narcisse, weisser Stern; Narcissus poëticus); kertjeinkben igen közönséges, rendesen április s május hónapokban virágzik, csak egyvirágú; a hat fehér szirma közepéből pirosan szegélyzett mellékszirom nő ki, melyben a hímek és a bibeszár van. A magzat külső.
4. Kikeleti hóvirág, fehér tavaszika (Schneeglöckchen; Galanthus nivalis); egyike a legelső tavaszi növényeknek, mely csengettyűmódra csüngő fehér virágaival, erdők szélein s kertjeinkben már februárban, márciusban ékeskedik. Van három fehér külső és három rövidebb zölden csíkolt belső szirma.
5. Tüzes liliom (Feuer-Lilie; Lilium bulbiferum); vadon terem Európa déli tartományaiban s Horvátországban, de nagy, lángszínű virágai miatt általában kertjeinkben díszül művelik. Sajátsága ezen fajnak a feketebarna sarjak a levél tövében, melyek onnan lehullva új növénnyé nőnek. Szép a fehér liliom (weisse Lilie; Lilium candidum) is.
6. Veres hagyma (Gartenzwiebel; Allium sativum); gordósan felduzzadt szára által (a) a többi hagymaféléktől könnyen megkülönböztethető. 2–3 lábnyi magas, hat fehér szirmú s hat hímű virágok alkotják gömbölyű ernyőjét.

Április: 1. Szöszevő ökörfarkkóró 2. Réti lenlevélfű 3. Bolondító csalmatok 4. Jerikói Lonicera 5. Redősszirmú maszlag 

1. Szöszevő ökörfarkkóró, királygyertya (gelbe Königskerze, Wollblume, Himmelskerze, Himmelsbrand; Verbascum phlomoides); igen szép, 2–6 láb magas növény, melynek egyenesen felnyúló szára a levelekkel együtt molyhos. A nagy sárga virágai sűrű fürtöt képeznek; kelyhe ötmetszetű, szirma kerékidomú, tompa ötkaréjú, hímgömb pirossárga, ezek közül három fehér gyapjú, a két mellsőnek szála meztelen. Szirmából a mellfájósoknak teát főznek.
2. Réti lenlevélfű (gemeines Leinblatt; Thesium Linophyllum); arasznyi vagy lábnyi magas, hegyi réteken nő, keskeny, hegyes levelekkel és apró virágokkal, melyeknek külső magzatja van és egyszerű ötmetszetű leple, mely kívül zöld s belül fehér; az évelő gyökér rendesen több szárat hajt. Félélősködő.
3. Bolondító csalmatok, csalmás beléndek, disznóbab (schwarzes Bilsenkraut; Hyoscyamus niger); veszedelmes növény, mely szántóföldeken, omladványokon, temetőkön és utakon májustól őszig virágzik. Az 1–3 láb magas szár és a tojásdad, öblös szegletű levelek szőrösek, s kellemetlen szagú ragadós nedvet izzadnak. A kehely és a szennyes szirom harang alakú; a gyümölcs kétrekeszű, s a kehelyben nyugvó tok, mely éréskor kupakosan pattan fel, a sok apró sárgás szürke mérges magszem, valamint füve is gyógyszer.
4. Jerikói Lonicera, jérikói rózsa (ächtes Gaisblatt, Specklilie, Je länger je lieber, Jerichorose; Lonicera Caprifolium); mint csinos lombosító cserje a lugasokon és sövényeken fut szét; az igazi jérikói rózsától nagyon különbözik, vadon Dél- s Közép-Európában nő, jó szagú, virágai különösen este és éjjel illatoznak; felső levélpárjai aljukon eggyé nőnek, miáltal a hasonló Lonicera Periclymenumtól különbözik. Nevét Lonitzer nevű régi botanikusról veszi.
5. Redősszirmú maszlag, csudafa (gemeiner Stechapfel;Datura Stramonium); a) egy ág virágokkal; b) a tövises tok. Szirma fehér tölcsér alakú, redőzött; kelyhe csöves ötfogú. Nagyon bódító mérges, mint az előbbi növény, de azért ez is orvosi növény. Szemetes helyeken terem, mint amaz. A gyümölcs, mely kis alma nagyságú, tövises, négyfelé pattan; sok feketebarna, lencseidomú, ráncos magva szerfelett mérges. Ezen növény levelei az erős mérget már bűzük és ízük által hirdetik; a cigányok hozták volna Ázsiából Európába.

Május: 1. Terjőke kígyószisz 2. Cifra kankalin 3. Lisztes kankalin 4. Sugárkankalin 5. Ligeti disznórépa

1. Terjőke kígyószisz (gemeiner Natterkopf; Echium vulgare); levele keskeny, sertés szőrű, piramis alakú viráglombját kétsoros csigafürtök alkotják. A harang alakú, szabálytalan ötkaréjú szirmot, melyből a hímek és a hosszabb termő szál nyúlik ki (ez hegyen hasadt, mint a kígyónyelvecske), a kígyó fejével szokták összehasonlítani, mely száját tátva nyelvét kiölti. A növény gyakori homokos s köves helyeken, falakon is.
2. Cifra kankalin, Szent György virága (gelbe Primel, Aurikel, Primula Auricula); kertjeinkben művelés következtében a halványsárgán virágzó törzsfajból, mely a magasabb hegyeken honos, különféle sötétebb s világosabb vagy tarka színben pompázó fajták keletkeztek. Széles, kerekded tojás alakú, halványzöld, majdnem húsos levelei és lisztes szára, ilyen virága és kelyhe minden fajtáját kitüntetik.
3. Lisztes kankalin (Mehlprimel, mehlige Schlüsselblume; Primula farinosa); melléknevét leveleinek alsó lapjától kölcsönzi, mely a fehér liszttől egészen fehér, de felső lapja zöld. A szirom piros, de szárítva megkékül. Áprilisban és májusban a havasokon és ezek előhegyein díszlik.
4. Sugárkankalin (grosse Schlüsselblume, grosser Himmelschlüssel; Primula elatior); virágzik áprilisban és májusban erdős réteken, virága szagtalan, halványsárga s nagyobb, mint a tavaszi kankalinnál (P. veris vagy P. officinalis), melynek illatos, tág kelyhű, inkább sötétsárga virágait tea gyanánt használják. A sugárkankalinnak is vannak tarka fajtái a kertekben.
5. Ligeti disznórépa, földi kenyér (europäische Erdscheibe, Schweinsbrod; Cyclamen Europaeum); ujjnyi, egész arasznyi magas, csinos növény, levele veseidomú, a felső lapon fehéres tarka, az alsón pedig pirosló; szirma bíborpiros, karéjai visszahajlanak; gömbölyded lapított gumóit a sertések a földből kitúrják s megeszik. Elvirágzás után a virágkocsány összezsugorodik s tokgyümölcse (lásd b) a földre ér. Nálunk köves erdőkben s hegyeken, leginkább a déli vidékeken nő, de cserepekben is tenyésztik.

Június: 1. Festő urukufa vagy orleanfa 2. Bazsalrózsa 3. Kislevelű hársfa 4. Amerikai Mammea 5. Békabogyó

1. Festő urukufa vagy orleanfa (Roucoubaum; Bixa orellana); úgy Dél-Amerikában, valamint Nyugat-Indiában honos, 5–10 méter magasra nő, vannak nagy levelei, szép rózsaszínű virágai (képünk virágzó ága kétszernél többet kisebbítve) s kettépattanó tokgyümölcse (l. b, hasonlóképp kisebbítve), színes, lisztes belében 8–10 maggal. A gyümölcs beléből az orlean vagy roucou név alatt ismeretes vörös festék készíttetik, mely mint kereskedelemi cikk Európába kerül. Magszeme gyomorerősítő és fűszer.
2. Bazsalrózsa, bazsarózsa (Gichtorse, Pfundrose, Pfingstrose; Paeonia officinalis); Dél-Európának hegyes erdeiben, egyes fajai (P. Banatica et P. tenuifolia) hazánk déli részén vadon terem. Pünkösd táján szokott nagy virágaival díszelegni, innét pünkösdi rózsának is hívják.
3. Kislevelű hársfa, szódokfa (Stein- vagy Winterlinde; Tilia parvifolia); ferde szíves levelei kopaszak, alsó színükön kékeszöldek. Kelyhe ötmetszetű, benne öt a sárgásfehér szirom. A virágok 5–9-ével állnak s álernyőt alkotnak. A virág közös nyeléhez a) halványsárga, hosszúdad murva félig hozzánő; a nagylevelű hársfa (Sommerlinde; Tilia grandifolia) egy hónappal előbb szokott virágzani. Ennek levelei nagyobbak, alsó színükön szőrösek, és a virágzata 3-virágú.
4. Amerikai Mammea (Aprikosenbaum von St. Domingo; Mammea Americana); a) egy levélág nyílt virággal s még két zárt bimbóval; b) egy ágacska gyümölccsel; c) a keresztbe vágott gyümölcs, melyből a háromrekeszű dióhéj kiáll; Nyugat-Indiában honos, 60–70 lábnyi magasra felnő, virágai rendkívül illatosak; nagy jelesízű gyümölcse húsában 3–4 rekeszű csonthéja van, 3–4 maggal. A gyümölcsöt részint frissében, nyersen fogyasztják, részint bor-, cukor-, s fűszerrel elkészítve, részint mint befőtt csemegét (Compot); hanem előbb meg kell hámozni, mivel bőrnemű héja alatt igen keserű hártya van.
5. Békabogyó (Christophskraut, Schwarzkraut; Actaea spicata); szálonként terem hegyes erdőkben, virágzik júniusban, 1–2 láb magasra nő, fekete gyökérrel, kétszer szárnyalt levelekkel és kis fehér virágokkal sűrű fürtökben, melyekre fekete bogyók következnek. Ezek timsóval feketére festenek, mérgesek, mint az egész növény.

Július: 1. Földieper vagy szamóca 2. Cinadónia vagy vérehulló fecskefű 3. Pipacs mák 4. Meredt pimpó 5. Kápri vagy kaporna

1. Földieper vagy szamóca (Gemeine Erdbeere, Walderdbeere; Fragaria vesca); erdeinkben s bokrainkban mindenütt bőven nő, szerény, alacsony növény, hármas levelekkel s fehér virágokkal, melyek tízmetszetű kelyhe még a gyümölcsön is látható. Ez is álgyümölcs, mert nem más, mint a virág ellevesedett és felduzzadt alapja, melynek felszínén az apró csonthéjas szemek nyugszanak. Ez az igazi gyümölcs.
2. Cinadónia vagy vérehulló fecskefű, gódirc, nagy fecskefű, fecske gódirc (Schöllkraut; Chelidonium majus); kerítések és árnyékos falak mellett nő, 1 lábnyi, sőt magasabb is, minden részében narancssárga, csípős, mérges tejnedve van, mely gyógyerejű. Sárga s négyszirmú virágának kétlevelű kelyhe kinyílásakor azonnal lehull. Gyümölcse keskeny, sokmagú becő.
3. Pipacs mák, pipacs (Ackermohn, Klatschrose; Papaver Rhoeas); nyáron bíborveres, négy nagy szirmú virágaival szántóföldjeinket díszíti. A kétlevelű zöld kehely itt is leesik virágnyíláskor, számos hímek közepette látszik a magzat a korona alakú bibével, melyből vastag, gömbölyű, sokmagvú tokgyümölcs lesz, mely a bibe alatt likacsokkal pattan fel.
4. Meredt pimpó (Rothwurz, aufrechte Tormentille; Potentilla Tormentilla). A Pottentilláktól csak a 8-hasábú kelyhe és a négy szirma által különbözik. Kis dudvácska erdeinkben, s vizes réteinkben; gyökere cserzésre s veres festésre használható.
5. Kápri vagy kaporna (gemeiner Kappernstrauch; Capparis spinosa); fiatal bimbói kellemesen savanyúak, s mint fűszert Olasz-, Göröghonból, Keletről s a Földközi-tenger vidékéről hozatjuk, hol ezen tövises cserje honos. Nagy, fehér vagy pirosas virág, a kelyhe négyhasábú, pártája négyszirmú, hímje sok s magzata hosszúnyelű.

Augusztus: 1. Hamvas szeder 2. Csipke vagy vad rózsa 3. Havasi magcsákó 4. Szegfűgyök 5. Kerti vagy altató mák 6. Liba pimpó

1. Hamvas szeder (gemeiner Brombeerstrauch; Rubus fruticosus); napsütött halmokon, sövények és száraz erdőkben nő, szúrós cserje, ötönként, majd hármanként, virágok közelében pedig egyenként álló levelekkel. A kehely öthasábú, a szirom is öt, fehér; gyümölcse apró, egymagvú bogyócskából összetett és érett állapotban fénylő hamvas-fekete, s megehető. A piros gyümölcsű málna is szederfaj (R. Idaeus).
2. Csipke vagy vad rózsa (Heckenrose, Hundsrose; Rosa canina); legközönségesebb a vad rózsák közül, cserje lecsüngő, hosszú ágakkal; összenyomott és sarlós tüskéi alapja sokkal szélesebb. A virágok, melyek májusban és júliusban a bokrot díszítik, halványpirosak; kelyhe ötlevelű. Ezek közül kettő, kétoldalt szárnyaltsallangú, kettő osztatlan, az ötödiknek csak egy oldalon van sallangja. A tojásdad kopasz urna alakú szerv, mely a virág számos termőit zárja, őszkor elhúsosodik és megpirosodik s álgyümölcsöt, a csipkebogyót (Hagebutte, Hammbutte, lásd b) alkotja. Ebben vannak az apró és szúrós igazi gyümölcsszemek.
3. Havasi magcsákó (achtblumenblättrige Dryade; Dryas octopetala); csak egy ujjnyi vagy arasznyi magas cserjécske a havasokon, nagy, szép fehér virágai 8-hasábú kehellyel s nyolc szirommal díszlenek. Elvirágzás után gyümölcskéi hosszúfarkúak, mint a kökörcsinnél.
4. Szegfűgyök (Nelkenwurzel, Garaffel, Igelkraut, Benediktenkraut; Geum urbanum); sövények s bokrok közt terem, virága sárga, meglehetős hosszú, szőrös nyeleken; a számos termőből apró szemgyümölcsök (Schalfrüchtchen) származnak, mindenike egy horog alakú szálkával együtt kis tüskés fejecskét ábrázolnak, honnan a német Igelkraut elnevezése. Gyökere szegfűszagú s jótevő orvosszer.
5. Kerti vagy altató mák (Schlafmohn, Oelmagen; Papaver somniferum). Keleten honos, de bőven termesztjük, s kertjeinkben virágai teljesek. Pártája még nagyobb a pipacsénál, többnyire halvány rózsapiros vagy lila színű vagy tejfehér. Nagy tokjában sok a mag, melyből a jeles mákolajat ütik. A meleg országokban, különösen Kelet-Indiában az éretlen tokok megkarcolásából mérges tej folyik, mely a levegőn megkeményedik, ez az álomhozó s részegítő ópium.
6. Liba pimpó, pipefű, lúdpázsit, fehér fű, ezüstöshátú fű (Gänse-Fingerkraut, Gänserich; Potentilla anserina); közönséges legelőkön, vízpartokon, kúszó szára és szaggatottan szárnyalt levelei vannak, melyek alsó lapjaikon fehér szőröktől ezüstfehérek; virágai egyenként álló, tízsallangú kehellyel és öt sárga szirommal. A pimpónak más fajai, pl. a kikeleti pimpó (Frühlings-Flingerkraut; Pot. verna), és a terjedő pimpó (kriechendes Fingerkraut; Pot. reptans).

Szeptember: 1. Piros gránátalma 2. Csemege mandulafa 3. Cseregalagonya 4. Galléros mirtusz 5. Legyező borvirág 

1. Piros gránátalma (Granatapfelbaum; Punica granatum); Észak-Afrikából származik, most már minden melegebb tartományban honos, 15–20 lábnyi magas, de növényházainkban, hol szép kiáltópiros, gyakran teljes virágai kedvéért művelik, kisebb; gömbölyű, almaféle gyümölcsöt érlel, melynek kellemes savanyú húsa van, s a meleg tartományokban kedvelik.
2. Csemege mandulafa (Mandelbaum; Amygdalus communis) nyújtja nekünk az édes és keserű mandulát, melyet különféle süteményekre, illetve a mandulatej és mandulaolaj készítésére használunk. Ez is a melegebb tartományokból való, de nálunk a szabadban is bőven tenyészik. Pirosas virágai a barackvirágokhoz hasonlítanak, s előbb fejlődnek ki, mint a levelek; gyümölcse (lásd b) a magvat (mandulát) mint kétrétű burok zárja, s az egyik a külső bőrnemű, szőrös, a belső fás (lásd c).
3. Cseregalagonya (gemeiner Weissdorn, Mehlfässchen; Crataegus Oxyacantha); egész Európában honos, nagy tüskés cserje, mely hasonló virágú s gyümölcsű, mint a veres berkenye; de levelei nem szárnyaltak, hanem tojásdadok, 3–5 hasábúak, fűszeresek. Piros gyümölcse apró almácska, mely ehető is, de inkább a madarak tápszere.
4. Galléros mirtusz (Myrtenbäumchen; Myrtus communis); növényházainkban csak cserje, mintegy 1–3 méter magas, de a földközi tenger partjain, hol vadon terem, kis fa. Virágzó ágaiból már a régi kor óta menyegzői koszorút fonnak. A fehér virágok magányosak az ágak végén, a levél tövében, 4–5 szirmúak, melyek a 4–5 hasábú kehely szélén nyugszanak. Gyümölcse fekete-kék bogyó.
5. Legyező borvirág (Sumpf-Spierstaude, Krampfkreut; Spiraea Ulmaria); a) a szár felső része a virágzattal, tetemesen kisebbítve; b) egy virág nagyítva; mocsáros helyeken s patakok mellett terem, 3–5 lábnyi magas szegletes szárat hajt szárnyasan karéjos levelekkel s félszív alakú melléklevelekkel, melyek mindketteje fűrészes és alul fehér molyhos vagy zöld. Gyümölcsös apró szemű 5–8-ként egy gombban.

Október: 1. Borízű naspolya 2. Közönséges almafa 3. Piros berkenye 4. Kerti szilva 

1. Borízű naspolya (deutscher Mispelbaum, Sperbelbaum; Mespilus Germanica); majd cserje, majd pedig alacsonyabb fa, ágai tövisesek; vannak nagy egyenként álló virágai, melyek az alma- vagy körtefához hasonlítanak, és diónagyságú, barna, alma alakú gyümölcsei, melyek húsában fás, ötrekeszű tok van egy-egy maggal. Csak megpuhulva ehető borízű gyümölcse.
2. Közönséges almafa (Apfelbaum; Pirus Malus); gömbölyű, tetején és alján behorpadt gyümölcse van, mely leveses húsú, mint a közönséges körtvélyé, körtéé (Birnbaum; Pyrus communis). Az alma és körte csutkája az igazi, pergamenfalú tok, öt rekesszel s rekeszenként két-két maggal. Jó illatú virágai fehérek, pirosba játszók, s mindenkor 4–10-ként ernyősek. E jeles gyümölcsfából az ember 100-nál több különféle fajtát tenyészt.
3. Piros berkenye (Ebereschenbaum, Vogelbeerbaum; Sorbus aucuparia); magasabb erdeinkben mint középnagyságú fa nő, gyakran az országutak mellé s kertekbe is ültetik. Levelei szárnyaltak, májusban fehér virágokban díszlik, melyek alkatra nézve a körtevirágokhoz hasonlók, de kisebbek, sűrű álernyőben állnak, és erős szagúak. Még szebb e fa ősszel, midőn skarlátpiros bogyónemű gyümölcsei (almácskák) érettek, melyek Némethonban madárfogásra és pálinka készítésére használtatnak.
4. Kerti szilva (Zwetschkenbaum, gemeiner Pflaumenbaum; Prunus domestica); fehér virágait, melyek többnyire kettenként állnak az ágacskákon, a levelekkel egy időben fejleszti. Leveses csonthéjas gyümölcse kellemes. Nagyszámú fajtái vannak, melyek gyümölcse alakra, színre, nagyságra és ízre egymástól különböző. Hazánkban leginkább a hosszas és deres kék szilvát tenyésztik.

November: 1. Almanemű kujava 2. Fogas rezeda 3. Bojtorjános párlófű 4. Réti füzény 5. Karmintermő kaktusz

1. Almanemű kujava (apfelartiger Cujavenbaum; Psidium pomiferum); b) egy keresztbe vágott gyümölcs; a körtenemű Cujavával (Psidium pyriferum) együtt Dél-Amerikában honos. Mindkettőnek jeles bogyónemű gyümölcse van, mely hathatós orvosság, de mint kedvelt gyümölcs az embereknek eledelül is szolgál, alakra amazé gömbölyű, s a szilvához vagy almához, az utóbbié körtéhez hasonló.
2. Fogas rezeda, korbácsfű (gelbliche Reseda, Wau; Reseda luteola); festőnövény, szép sárgára vagy barnára lehet vele festeni; egész Európában terem napsütött és köves helyeken, és a szagos rezedától (Garten-Reseda; Reseda odorata), melyet kellemes illatáért általában kedvelünk, osztatlan levelei s 20–30 hímje által igen különböző. Emiatt a 13. seregbe kellene tenni, de a többi rezedafaj hímje kevesebb.
3. Bojtorjános párlófű, apró bojtorján (Odermenning, Leberklette; Agrimonia Eupatoria); mezsgyéken, halmokon és száraz legelőkön egész Európában nő, szaggatottan szárnyas levelű, 1–2 lábnyi magas, virága sárga, ötszirmú; kelyhe ötfogú, melynek nyakát sok horgas serte fedi s lassanként bojtorjános tokká nagyobbodik, mely 1–2 szem gyümölcsöt zár magában. E növény gyakori házi orvosság.
4. Réti füzény, fűzlevelű fű (rother Weiderich, Blutkraut; Lythrum Salicaria); árkok, csermelyek, folyók mellett, s vizenyős fűzbokrok közt terem, hol júliustól szeptemberig virít. Örves csoportokban álló piros virágai hosszú, sűrű füzért alkotnak a méternyi vagy magasabb szárakon. Levelei lándzsások, majd ellenesek, majd hármanként vagy négyenként örvesek; a virágok kelyhe csöves, 12 fogú; szirma hat.
5. Karmintermő kaktusz (Cochenillen-Fackeldistel; Cactus cochinillifer); nevezetesen dél-amerikai s nyugat-indiai növény, melyen egy apró rovar (a karmintetű, Schildlaus) él, s mely a drága karmazsin festéket (Cochenille) nyújtja. Tojásdad, húsos, lapos és szúrós ágai cikkesen nőnek egymásból ki, s képezik a szárat; ezeken fejlődnek a virágok, melyeknek számos szirma rózsásan terül szét. Gyümölcse ehető. Még kedveltebb egy másik fajnak a gyümölcse, mely hasonlóképp Dél-Amerikában terem, de már Dél-Európa s Berberhon tengerparti tartományaiban (Afrikában) is nő, s indiai fürgekaktusz, pogácsalevelű fű (indianische Feige; Opuntia vulgaris, vagy Cactus Opuntia) neveket visel. Üvegházainkban a kaktuszoknak még sok szép faja látható.

December: 1. Keskeny füzike 2. Télizöld repcsény 3. Négylevelű csillár 4. Kétnyári ligetéke 5. Nagy sarkantyúka 6. Nemes babér

1. Keskeny füzike (ährenförmiges Weidenröslein, Weiderich; Epilobium angustifolium); a) a virágzó növény hegye kisebbítve; b) egy virág természetes nagyságban; c) magszem szőr­ecsettel nagyítva; igen szép növény, mely köves helyeken, vágásokban, kivált hegyeken júniusban és júliusban virágzik; szára méternyi vagy magasabb, levele lándzsás, kelyhe 4 keskeny sallangú, négy szirma szép piros; hosszú, négyszögű, hüvelynemű tokja négyfelé pattan, és a sok apró, szőrecsettel ékesített magvat kiszórja.
2. Télizöld repcsény (gemeines Heidekraut; vad ciprus, Calluna vulgaris); b) a virág fölülről; c) alulról tekintve, hol a négylevélkés kehely látható; d) egy hím; e) a tokgyümölcs a le nem hulló termő szállal; 1–3 lábnyi magas cserje, homokos erdőtalajon itt-ott bőven nő; apró levélkéi nagysorosak. Virága, mint a szalmavirág, állandó; a hímek kéttülkűek (l. d), a kehely négymetszetű, a szirom kettős, mind a külső, mind a belső négyhasábú; gyümölcse kis, négyrekeszű tok, igen apró magvakkal.
3. Négylevelű csillár, párizsfű, farkasszőlő, négylevelű fű, varjúszem (Einbeere, Wolfkirsche; Paris quadrifolia); májusban és júniusban árnyékos erdőkben virágzik arasznyi vagy lábnyi magas egyszerű szárral s egyetlenegy virággal, gyűrűsen álló, négy tojásdad levél közt. A virágnak négy keskeny kehelylevélkéje, négy még keskenyebb szirma, 8 sajátszerűleg alkotott hímje (l. c-nél), és egy termője van 4 bibével, melyből a mérges, feketekék bogyó képződik, mely júliusban vagy augusztusban érik, és alján az elszáradt virágrészeket viseli (b). Néha ötlevelű, 10 hímű stb.
4. Kétnyári ligetéke, idegen sárga viola (gelbe Rapunzelblume, zweijährige Nachtkerze; nothera biennis); Észak-Amerikából vándorolt hozzánk, s most a folyók partjain, mezőkön vadon nő, de szép sárga, különösen este és éjjel nyíló s kellemes illatú virágai végett kertekben is műveltetik, répa alakú gyökere megfőzve salátául ehető, méternyi vagy magasabb; külső termője hosszúkás, négyszögű, négyfelé pattanó, sokmagvú tok.
5. Nagy sarkantyúka, sárga felfutó, spanyolsarkantyú, királyszínfelfutó (Kapuzinerkresse; Tropaeolum majus); Dél-Amerikából származik, és sárgáspiros, sarkantyús virágaiért kertjeinkben művelik, melyek saláta gyanánt ehetők. Pajzsos levelei és kacskaringódzó szára tüntetik ki, mellyel más növényekre kapaszkodik.
6. Nemes babér (edler Lorbeer; Lauurs nobilis); fénylő levelű ágacskáit a régi görögök s rómaiak kitüntető koszorú gyanánt használták (poeta laureatus). Nálunk levele fűszer. Gyakran az üvegházakban s virágcserepekben ültetik, Európának déli tartományaiban a szabadban kitelel, s Göröghonban néha egész babérerdőket látni, pl. Parnasszosz hegyén, de Európába Ázsiából került. Gyümölcséből, mely fekete egymagvú bogyó, officinális olaj sajtoltatik. Virágai kétlakiak. A hím példányok virága 12 hímes (b, c egy termős virág), minélfogva a kilencedik seregben csak azért foglal helyet, mivel a többi babérfajok után kell következnie, milyenek a benzoébabér (Benzoë-Lorbeer; Laurus Benzoë); a szasszafrász babér (L. Sassafras) és a kámforfa (Kampferbaum; Laurus Camphora), melyeknek virágai kilenc hímesek.

 

  • Oldalszám
    26
    Formátum
    16,5 cm x 48,8 cm
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    Codice articolo
    naptarnovenyes2024
    Peso
    150 g/pz