- Újdonságok
- TINTA heti könyvakció
- Előkészületben
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Növény- és állatnevek
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Verseskötet
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2026-ban megjelent könyveink
- 2025-ben megjelent könyveink
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
Szóról - szóval
Ide kattintva elolvashatja a könyv ajánlóját
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A Szóról – szóval című rádióműsorban három jeles nyelvész felváltva tart „kiselőadásokat” a szakterületükről: Gerstner Károly és H. Tóth Tibor tanár urak, valamint Bencédy József halála után Eőry Vilma tanárnő. A műsor 50. születésnapjának köszöntésére készült el ez a kis könyv, melyben a három nyelvész 50-50-50 nyelvműveléssel, nyelvtörténettel, a nyelv helyes használatával kapcsolatos írása kerül az olvasók elé. Ezek mindegyike elhangzott a rádióműsorban is.
1976. március 3-án hangzott el első alkalommal a Magyar Rádió Beszélni nehéz! című műsora, amelyet 2007 óta Szóról – szóval címmel a Magyar Katolikus Rádió fogadott be. A szerkesztők és szakértők – Péchy Blanka színművésznő, Deme László nyelvész professzor, később Miskolczi Margit tanárnő, illetve a mai napig meghatározó Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsanna – a szép és helyes magyar kiejtés művelését tűzték ki célul, és máig állhatatosan folytatják a munkát.
A szerkesztők ötven esztendő alatt mintegy 1300 adást készítettek, a hallgatók részéről pedig 100 000 feletti a nekik küldött levelek száma, amelyekben az adásokban elhangzó kiejtésjelölő feladatok megfejtését küldték be.
Az a nyelvi igényesség, amely olyan magas színvonalon megjelent ebben az immár 50 éve sugárzott műsorban, továbbra is legyen jó példa és édes táplálék a hallgatóknak, e kötet olvasóinak és a környezetünknek, hogy jobban és mélyebben érthessük egymást mindannyian!
-
Alcím 150 írás három szerzőtől a Magyar Katolikus Rádió műsorábólSzerző Eőry Vilma, H. Tóth Tibor, Gerstner KárolySorozatszám 101Oldalszám 278Kötés típusa puhafedelesFormátum A/5Megjelenés dátuma 2026. 05. 08.ISBN 9789634095217Státusz ÚJ  Tömeg 330 g/db
-
Előszó
Hogy megértsük egymást… / 5
Sokkal több, mint egy rádióműsor / 6
Tisztelt Olvasó! Kedves Nyelvbarátok! / 10
Megértés és megőrzés / 12Eőry Vilma
I. A nyelv és nyelvhasználat mint közösségünk
legfőbb összetartó ereje / 15
A nyelv mint fogalom és a nyelvhasználat / 15
Mit jelent még nekünk az anyanyelv? / 18
A nyelvi, nyelvhasználati helyesség és a nyelvi változás / 20
Az idegen szavak, az idegen nyelvi hatás –
sorsuk és szerepük mai nyelvünkben / 23
A közös változatnak, a standardnak
és értékelésének változásai / 47
II. Az idő a nyelvben / 74
Az igeidőkről / 80
III. Ráadás: a Petőfi-ünnep (2023) / 100H. Tóth Tibor
A birtokjelről / 105
Abúzus, abuzál / 106
A jéghegy csúcsa, avagy: szólásaink mostoha sorsa / 107
Aktuális / 109
-Ba/-be vagy -ban/-ben? / 110
Becsatornáz / 112
Birtokos szerkezet és névutó / 113
Biztosít / 114
Egészség és egészségügyi állapot / 116
Egyfajta / 117
Elbukja – becsődöl és bedől / 118
Életviszony és lakáskörülmény / 120
„Elkomolyodás” / 121
Ellenben vagy ellentétben? / 123
Ez alapján – ennek alapján / 124
Felé és iránt / 125
Feltételes mód a médiában / 127
Fiúk és fiuk / 128
Függés vagy függőség? / 129
Hová való a való? / 130
Igei vagy főnévi szerkezet? / 132
Illatolunk vagy szagolunk? / 133
Írás és iromány / 135
Keverékek / 136
Kőkemény / 138
Kösz és viszlát / 139
Lehetőség, valószínűség: „hat-het nyelv” / 140
Leterhel / 142
Megél vagy megér? / 143
Milyen szinten? / 144
Mondatszerkezet és kétértelműség / 146
Nemzeti / 147
Nevesít / 149
Nyelvelégtelenség / 150
-Óak, -őek / 152
Plusz, pluszban, pluszos / 153
Sugároz és sugárzik / 155
Szakértők / 156
Szórend vagy szórendetlenség? / 157
Tolmácsolhatjuk-e önmagunkat? / 159
Trauma / 160
Ütközik – beleütközik / 162
Vándorló igekötők / 163
Végtörleszt és síkosságmentesít / 165
Vérzik vagy vérezik? / 166
Viszketős, elválós / 167
Vissza, vissza, vissza… / 169
Vizes és vízi / 170
Vízió, vizionál / 172
Vonatkozó kötőszók / 173Gerstner Károly
A szavak sokfélesége / 175
A magyar szókészlet kialakulásáról dióhéjban / 177
A magyar szókészlet elemeinek rendszerkapcsolatai / 179
Szóképzés és jelentés: írogat, irkál / 180
Szóképzés és jelentés: irat, iromány / 182
Szóképzés és nyelvújítás / 185
Szórövidítés – személynevek és köznevek / 187
Elhomályosult szóösszetételek / 188
Szóösszetételek és földrajzi nevek / 191
Köznevek és tulajdonnevek / 193
Farkasverő Máté és Nyílfaragó István / 195
Bölcső és sátor – ótörök jövevényszavainkról 1. / 198
Bátor és gyáva – ótörök jövevényszavainkról 2. / 200
Dohány és kávé – oszmán-török jövevényszavainkról / 202
Szavak vándorúton / 203
Csárda, könyv, szablya – vándorszavaink sokfélesége / 206
Modernizálódás és szókészlet / 208
Nemzetközi szavaink nyelvi háttere / 209
Örökség, „saját gyártmány”, átvétel / 211
Fontos ismeretlenek / 213
A szavak hangszerkezetének változásai / 215
A szavak eredetbeli arányainak változásai 1. / 218
A szavak eredetbeli arányainak változásai 2. / 219
A belső keletkezés típusainak arányváltozásai / 221
Álom, esztena, lóvé – köznyelv, tájnyelv, rétegnyelv / 222
Hónapnevek más nyelveken / 225
Hónapnevek – latinul vagy saját nyelven? / 227
Kufárkodik-e az, aki sáfárkodik? / 229
Az ered „gyermekei”: eredő, eredet, eredmény / 231
Számol vagy számít – vagy mindegy? / 232
Von – ismeretlen eredet, tucatnyi jelentés / 234
Vonont és vonagodik – a von régi származékai / 236
Vonal, vonat és vonás – régen és ma / 238
Von és húz – ugyanaz-e? / 240
Mit csinál(t) az, ami (vagy aki?) vonít? / 241
A függ régen / 243
Függő, függeszt, függeszkedik / 245
Független és függelék / 247
Milyen az, ami függőleges? / 250
Mióta van függöny a magyarban? / 252
A függvény régen és ma / 253
Minek a helye a piac? / 255
Piac és pláza / 257
A piac származékaiból / 259
A tárgy jelentései – ma / 261
A tárgy jelentései – régen / 263
Tárgy és dolog / 265
Honnan került ide ez a tárgy? / 267
Mit csinál az, aki tárgyal? / 268
Tárgyeset és tantárgy / 270Rövidítve említett kézikönyvek, források / 272
támogatta.
















