Kínálatunk
Hírlevél
Támogatás

Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából
Az ember tragédiájának az enciklopédiája című könyv
megjelentetése szakmai program megvalósítását
2023. évben a
támogatta.

Támogatás

A Tinta Könyvkiadó működését  2022. évben
a Magyar Kultúráért Alapítvány
támogatta

Támogatás

A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását
2021. évben atámogatta.

Havi sikerlista
Termékajánló
Szállítási költség

Magyarország területére: 1200 Ft.

15.000 Ft feletti rendelés

esetén ingyenes.

Fizetési megoldás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Szűrés
Megjelenés dátuma
Termék részletek


Paradigmaváltás légüres térben

-20%
Paradigmaváltás légüres térben
1 680 Ft 
1 344 Ft
A vásárlás után járó pontok: 13 Ft
Megjelenés dátuma 
:
2 006
Nincs raktáron
Értesítést kérek, ha újra lesz raktáron

 

  • Alcím
    Karácsony Sándor, Lotz János és Laziczius Gyula kísérletei a magyar grammatika megújítására a XX. század 30-as éveiben
    Szerző
    Simoncsics Péter
    Sorozatszám
    47
    Oldalszám
    120
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    B/5
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    ISBN
    9637094458
    Tömeg
    212 g/db
  • A magyar nyelvészet történetének egy eddig kevéssé ismert korszakát, a múlt század 30-as éveinek megújítási kísérleteit tárgyalja a könyv – a kor európai és amerikai nyelvészeti áramlataihoz való viszonyukban. Központi témáját a kor három nyelvészének, Karácsony Sándornak, Lotz Jánosnak és Laziczius Gyulának a magyar nyelv szinkron leírását célzó munkái adják. Sem Karácsony Sándor, sem Laziczius Gyula nem volt kizárólag, ill. elsősorban nyelvész, előbbi pedagógus-filozófus-közíró, utóbbi eredetileg irodalmár, kényszerűségből pedig bankhivatalnok volt, de még a kifejezetten nyelvésznek nevelt Lotz János is jártas volt az irodalom világa mellett a matematika, közelebbről a szimbolikus logika és a kombinatorika világában. E nem szokványos személyiségek nem fejthettek ki számottevő hatást a maguk idejében a magyar nyelvészetre - egyebek között a szakma önmagába zárkózó jellegéből fakadóan, de általában a magyar tudományosságnak és kultúrának különösen elszigetelt volta miatt is a két világháború közötti időben. A történelem úgy hozta, hogy ez az elszigeteltség a II. világháború után még évtizedekig, úgyszólván a század utolsó évtizedéig folytatódott. E nonkonformista szerzők és műveik megismerését a hazai, általában a kelet-európai tudományos élet kasztosodása is akadályozta, aminek kiépülése az államilag kötelezően előírt ideológia egyenes következménye volt. Az ideológia összeomlását nem követte azonnal a szakma "berlini falának"leomlása. E könyv célja éppen az, hogy kitekintést adjon a szakma falain túli "lehetséges világokra", s hogy megmutassa, micsoda pazar lehetőségek rejlettek – s maradtak kihasználatlanul – a magyar nyelvészet történetének ebben a korszakában.

     

    A szerző finnugor nyelvész, a bloomingtoni, a turkui és az aarhusi egyetem egykori magyar lektora, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékének vendégtanára.