- Újdonságok
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Paradigmaváltás légüres térben
-
Alcím Karácsony Sándor, Lotz János és Laziczius Gyula kísérletei a magyar grammatika megújítására a XX. század 30-as éveibenSzerző Simoncsics PéterSorozatszám 47Oldalszám 120Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5ISBN 9637094458Tömeg 212 g/db
-
A magyar nyelvészet történetének egy eddig kevéssé ismert korszakát, a múlt század 30-as éveinek megújítási kísérleteit tárgyalja a könyv – a kor európai és amerikai nyelvészeti áramlataihoz való viszonyukban. Központi témáját a kor három nyelvészének, Karácsony Sándornak, Lotz Jánosnak és Laziczius Gyulának a magyar nyelv szinkron leírását célzó munkái adják. Sem Karácsony Sándor, sem Laziczius Gyula nem volt kizárólag, ill. elsősorban nyelvész, előbbi pedagógus-filozófus-közíró, utóbbi eredetileg irodalmár, kényszerűségből pedig bankhivatalnok volt, de még a kifejezetten nyelvésznek nevelt Lotz János is jártas volt az irodalom világa mellett a matematika, közelebbről a szimbolikus logika és a kombinatorika világában. E nem szokványos személyiségek nem fejthettek ki számottevő hatást a maguk idejében a magyar nyelvészetre - egyebek között a szakma önmagába zárkózó jellegéből fakadóan, de általában a magyar tudományosságnak és kultúrának különösen elszigetelt volta miatt is a két világháború közötti időben. A történelem úgy hozta, hogy ez az elszigeteltség a II. világháború után még évtizedekig, úgyszólván a század utolsó évtizedéig folytatódott. E nonkonformista szerzők és műveik megismerését a hazai, általában a kelet-európai tudományos élet kasztosodása is akadályozta, aminek kiépülése az államilag kötelezően előírt ideológia egyenes következménye volt. Az ideológia összeomlását nem követte azonnal a szakma "berlini falának"leomlása. E könyv célja éppen az, hogy kitekintést adjon a szakma falain túli "lehetséges világokra", s hogy megmutassa, micsoda pazar lehetőségek rejlettek – s maradtak kihasználatlanul – a magyar nyelvészet történetének ebben a korszakában.
A szerző finnugor nyelvész, a bloomingtoni, a turkui és az aarhusi egyetem egykori magyar lektora, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékének vendégtanára.