Havi sikerlista
Hírlevél
Fizetési megoldás
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Támogatás

A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását
2021. évben atámogatta.

Szállítási költség

Magyarország területére:

10.000 Ft feletti rendelés

esetén ingyenes.

Futárszolgálattal:

9.990 Ft-ig 1000 Ft.

Csomagpontra:

9.990 Ft-ig 800 Ft.

Termék részletek


Mit jelent? Diákszótár

Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
  • Mit jelent? Diákszótár
4 792 Ft
Akció: 4 792 Ft
A vásárlás után járó pontok: 48 Ft
Megjelenés dátuma 
:
2 016
Nincs raktáron

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

A szótár jellege: A Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai.

A szótár célja: A kötet a kiveszőben, eltűnőben lévő szavak leltározásával, szótárba foglalásával hidat teremt a ma embere és a hajdanvolt emberek világa és kultúrája között.

A szótár tartalma: A kézikönyv összesen 3200 lexikai egységnek adja meg az értelmét, jelentését. A szócikkek mellett 18 táblázat, keretes rész is található benne, ezek valamely szempontból összetartozó szavak csoportját tartalmazzák. A szöveges magyarázatok mellett 102 vonalas rajz is szemlélteti a szavak jelentését.

A szótár szerkezete: A szótári rész a szócikkeket témakörökbe rendezve adja közre. A 40 nagyobb tematikus csoporton belül összességében 123 alcsoportra osztja a tárgyalt szavakat, melyeket a kötet végén található szómutató ábécérendben sorol fel, megadva, hogy az adott címszó a szótárban hányadik oldalon van kifejtve.

A szótár célközönsége és felhasználása: A kötetet elsősorban a mai tanulóifjúság, azaz az 5–12. osztályos diákok forgathatják haszonnal. Könnyed, közérthető stílusa miatt a magyarórákon kívül hatékonyan használható más tanórákon is, pl. történelemórán. Fontos segédeszköze az anyanyelvi szókincsbővítésnek és a magyar nyelvi kompetencia fejlesztésének.

A szerző: Daniss Győző beleépítette a szótárba több évtizedes újságírói pályája ismereteit, nem utolsósorban pedig szülőként és nagyszülőként szerzett élményeit, tapasztalatait is.

A kiadó: A Mit jelent? szótárt a TINTA Könyvkiadó, a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója adja közre. A kiadó magas színvonalú szótárait számos díjjal tüntették ki: MTA Kiváló Magyar Szótár, Budai Díj, Pro Cultura Díj, Fitz József-díj.

  • Alcím
    Nyakhegedű, göreb, ösztöke. 3200 szó magyarázata 40 tematikus csoportban
    Szerző
    Daniss Győző
    Sorozatszám
    3
    Oldalszám
    408
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    B/5
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    ISBN
    9789634090779
    Tömeg
    675 g/db
  •  

    Bevezető  /  10

     

    1. Népek tengere – kabarok, matyók, oszmán-törökök / 13

    1.1. Mai hazai és határon túli magyar néprajzi csoportok  /  13

    1.2. Magyarország hivatalosan elismert nemzetiségei  /  14

    1.3. Más országok magyarjai  /  18

    1.4. És a többiek – csak a legnagyobb létszámú népek, népcsoportok  /  18

     

    1. Rokonok – fater, néne, szerelemgyerek / 21

     

    1. Milyenek vagyunk? – szöghajú, tróger, dilettáns / 28

    3.1. Első ránézésre is látszik  /  28

    3.2. Első látásra talán nem is vesszük észre  /  30

    3.3. Csak közösségben, társaságban ismerhetjük meg  /  35

     

    1. Étkezőasztal – gulyás, cibak, cibereleves / 39

    4.1. Levesek és levesfélék  /  39

    4.2. Főételek  /  40

    4.3. Ínyencségek  /  43

     

    1. Öltözködés – párta, kapca, rokolya / 45

    5.1. Amit a fejünkön viseltünk  /  45

    5.2. Nők hordták  /  47

    5.3. Férfiak hordták  /  49

    5.4. Amit a lábunkon viseltünk  /  53

    5.5. Ami néha csak díszített  /  56

     

    1. Évszázados építmények – zsúpfedél, budi, paticsfal / 62

     

    1. Konyhavilág – sodrófa, kobak, vászonkorsó / 68

     

    1. Bútorról bútorra – sámli, szökröny, piszkavas / 75

    8.1. Sok minden volt körülöttünk  /  75

    8.2. Sok mindenen ülhettünk – akár alhattunk is  /  78

    8.3. Sok mindenen fekhettünk – akár ülhettünk is  /  80

    8.4. Amitől világos lett  /  82

    8.5. Amitől meleg lett  /  83

     

    1. Városlakók – alkóv, inas, ágyrajáró / 85

    9.1. Madártávlatból  /  85

    9.2. Közelebbről nézve  /  87

    9.3. Ki így lakott, ki úgy  /  91

     

    1. Betegségek, gyógyítás – lepra, felcser, frászkarika / 94

    10.1. Milyen betegségekben szenvedtek?  /  94

    10.2. Kik próbáltak segíteni?  /  98

    10.3. Hogyan próbáltak gyógyítani?  /  99

     

    1. A természet ajándékai – pákász, sulyom, aranymosás / 101

    11.1. Vizek világa  /  101

    11.2. Erdő-mező terített asztala  /  105

    11.3. A földtől vesszük el  /  108

    11.4. Törvényszegők  /  110

     

    1. Hagyományos állattartás – gulya, kondás, gémeskút / 112

    12.1. Állatok, állatcsoportok  /  112

    12.2. Ahol élnek, ahogy élnek  /  115

    12.3. Hozzáértő őrzők, gondozók  /  118

     

    1. Dédapáink földművelése – ekealja, cséphadaró, lokomobil / 120

    13.1. Munkahely a szabad ég alatt  /  120

    13.2. Gépek, eszközök  /  122

    13.3. Építmények a majorban és a ház udvarán  /  124

    13.4. A termőföldön és az utakon  /  125

    13.5. Betakarításkor és utána  /  128

     

    1. A jó szerszám aranyat ér – saraboló, lábszíj, gereben / 131

    14.1. Főképpen a szabadban  /  131

    14.2. Leginkább műhelyekben  /  135

    14.3. Elsősorban otthon  /  138

     

    1. Mesterségek, foglalkozások – bognár, ispán, masamód / 141

    15.1. A föld világa  /  141

    15.2. Ipari munkák  /  145

    15.3. A kereskedelem berkeiben  /  149

    15.4. A szolgáltatások köréből  /  150

    15.5. Szellemi tevékenységek  /  154

     

    1. Mindent megmértünk – arasz, icce, másodfű / 156

    16.1. Hány méter is?  /  156

    16.2. Mekkora is?  /  158

    16.3. Hány kiló is?  /  159

    16.4. Hány liter is?  /  159

    16.5. Mennyi idő is?  /  160

    16.6. Hogy is van ez?  /  161

     

    1. Úton-útfélen – gázló, biplán, gyorsparaszt / 164

    17.1. Utak  /  164

    17.2. Víz fölött és föld fölött  /  166

    17.3. Szárazföldi járművek  /  168

    17.4. Vízi járművek  /  171

    17.5. Légi járművek  /  173

     

    1. Pénzügyek – bárca, forint, infláció / 175

    18.1. Fémpénz  /  175

    18.2. Papírpénz  /  178

    18.3. A pénz világa  /  179

     

    1. Régi közélet – diéta, dzsentrik, választók / 182

    19.1. Államalakulatok, intézmények  /  182

    19.2. Társadalmi csoportok  /  184

     

    1. A hatalom emberei – király, cenzor, kisbíró / 186

    20.1. A legmagasabb tisztségekben  /  186

    20.2. Egy emelettel lejjebb  /  189

    20.3. A földön, de nem legalul  /  190

     

    1. Rangok, megszólítások – fenség, kegyelmes asszony, tekintetes úr / 192

     

    1. Különféle büntetések – pribék, fogház, nyakhegedű / 195

    22.1. Színhelyek és eszközök  /  195

    22.2. Elítéltek és végrehajtók  /  198

     

    1. Hadak útján – lábszártekercs, futóárok, szőnyegbombázás / 200

    23.1. Győztes vagy vesztes személyek  /  200

    23.2. Győztes vagy vesztes közösségek, csapatok  /  202

    23.3. „Katonadivat”  /  204

    23.4. Két harc között  /  206

    23.5. Kézben tartott halálosztók  /  207

    23.6. Lövegek és lövedékek  /  210

    23.7. Katonai építmények  /  212

    23.8. Főképpen a csatatéren kívül  /  215

     

    1. Tájak, régi magyarországi városok – Csallóköz, Belgrád, Cluj-Napoca / 219

    24.1. Néhány történelmi tájegység, terület  /  219

    24.2. Néhány történelmi városunk  /  222

     

    1. Zeneszerszámok – kecskeduda, gardon, gépzongora / 225

     

    1. Dallamok szárnyán – virágének, siratódal, kortesnóta / 230

     

    1. Táncra perdülve – palotás, valcer, malacbanda / 234

    27.1. Itt születtek meg  /  234

    27.2. Máshonnan tanultuk őket  /  237

     

    1. Színházak, színészek – díva, ripacs, kakasülő / 240

    28.1. Petőfi is volt teátrista  /  240

    28.2. Kőépületben  /  242

    28.3. Tragikák és komikusok  /  244

     

    1. Álló és mozgó képek – fényirda, fixálás, fényjátékház / 246

    29.1. Fotóvilág  /  246

    29.2. Mozivilág  /  251

     

    1. Élhettek szebben, színesebben – kentaur, plakett, kapubéllet / 254

    30.1. A kerengőben nem kell elszédülni  /  254

    30.2. A graffiti sem mai találmány  /  258

     

    1. Színek tengere – piros, vörös, királykék / 263

    31.1. Szivárványszínek – és még kettő  /  263

    31.2. Nem „szivárványszínek”, nem feketék és nem fehérek  /  264

    31.3. Emberi szemmel láthatatlanok  /  269

     

    1. Hajdani játékaink – póznamászás, ugrókötelezés, gombfoci / 270

     

    1. Ünnepi alkalmak – farsangolás, kiszehajtás, anyák napja / 278

    33.1. Jókívánságért ajándék járt  /  278

    33.2. Sok jeles nap a naptárban is benne van  /  281

     

    1. Születéstől halálig – nemtudomka, komatál, cinterem / 284

    34.1. A legelső nap tájékán  /  284

    34.2. A legutolsó nap tájékán  /  286

     

    1. Istenhívők között – gyónás, dzsámi, kálomisták / 289

    35.1. Néhány hagyományos vallás követői Magyarországon  /  289

    35.2. Egyházak felépítése, szervezeteik  /  292

    35.3. Régi és mai „hivatásos” hívők  /  294

    35.4. A szertartások világa  /  299

    35.5. Építmények a vallás szolgálatában  /  304

     

    1. Tudomány és tévhitek – tézis, plágium, asztronómia / 309

    36.1. Ami vitathatatlan, vagy csak nehezen vitatható  /  309

    36.2. Ami nem igaz, vagy erősen vitatható  /  312

     

    1. A betűk csodái – breviárium, miniátor, bibliotéka / 316

    37.1. Amíg egy könyv megjelenik  /  316

    37.2. „Könyvtudomány”  /  318

    37.3. Kötetről kötetre  /  319

     

    1. Iskolában – cétus, górcső, szamárpad / 325

    38.1. Hová jártak iskolába dédapáink, ükanyáink?  /  325

    38.2. Kik voltak? Mi is volt?  /  330

    38.3. Mire való a kalamáris?  /  334

    38.4. Jobb-e az ötös az egyesnél?  /  337

     

    1. Nem mindenki érthette – hekus, cupfol, botoskégli / 343

    39.1. Személyek, csoportok  /  343

    39.2. Tárgyak, fogalmak, intézmények  /  345

    39.3. Cselekvések, megjelölések, egyebek  /  347

     

    1. Minél rövidebben – MTA, &, kp. / 349

    40.1. Csak betű vagy betűk  /  349

    40.2. Kisbetű, nagybetű és egyetlen pont  /  352

    40.3. Nemcsak egyetlen pont  /  354

    40.4. Pont nélkül  /  356

    40.5. Jelek  /  358

     

    1. Ami eddig kimaradt – fehérnép, métely, puceráj / 359

     

    Felhasznált könyvek  /  383

     

    Szómutató  /  385

     

     

Webáruház készítés