Kínálatunk
- Újdonságok
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Havi sikerlista
Termékajánló
Tanúsítvány
Szűrés
Megjelenés dátuma
Termék részletek
Magyar rithmusok
Ritkán hallható manapság a XVII–XVIII. században oly népszerű Beniczky Péter (1603 k. – 1664) neve. Magyar rithmusok (1664, Nagyszombat) című verseskötete ‒ miként már a alcíme jelzi ‒ két részből áll: az elsőben (1–157) istenes versei olvashatók, a másodikban (158–300) rímbe szedett „közönséges [általános] magyar példabeszédei”.
A Balassi-strófában írt műveket a poéta halála után végrendelete értelmében barátja, Bartók István esztergomi kanonok adta ki. Beniczky a versek közé vegyítette Nyéki Vörös Mátyás nyolc munkáját és Rimay János egy énekét is, továbbá a kötet végére illesztette egy ismeretlen szerző versét.
Bár az első kiadás példányai elvesztek, a költeményeknek 1803-ig 16 kiadásuk jelent meg. Mivel a versek keletkezési idejéről nincsenek adataink, azokat abban a sorrendben szokás közreadni, ahogyan a nyomtatványok és az 1668-as kéziratos másolat tartalmazza. Kis-Viczay Péter 1713-as latin‒magyar közmondásgyűjteményében minduntalan idézi őket.
A költő életének korai szakaszáról aránylag keveset tudunk
Beniczky a Balassi-hagyományt folytatva istenes, vitézi és moralizáló költeményeket írt, melyek gondolatmenetét nemegyszer Pázmány imádságaiból állítja össze. Tizennégy bűnbánó énekében a szerző a vétkein kesereg: siratja többek közt káromkodásait, másokat csábító szempillantásait és trágár szavait, „kit mondatott vele bor” (Magával való lelki-szám-vetés).
A kötet második része 248 példabeszédet tartalmaz magyarázatukkal együtt. A manierizmus és a barokk túlzásai nélkül, egyenletesen áradó, szépen rímelő, formailag kiérlelt verseiben kora közhelyeit írja meg.
Hogyan is dolgozza fel Beniczky korának kedvelt közmondásait, axiómáit, erkölcsi oktatásait? Mindegyik egy-egy igazság megállapításával kezdődik. Ezt a további hármas sor követi, amely vagy logikusan folytatja a fölvetett igazságot, vagy szabad asszociáció alapján más területről vesz kevésbé hasonló, de képzettársítással kapcsolható példát. Mindenütt a forma uralkodik a tartalmon, s az utolsó sorokban, miként Erdélyi János joggal megjegyzi, a szerző „versekbe nyújtá ki a tömör rövidséget”
A TINTA Könyvkiadó az eredeti, kis alakú művet hasonmás kiadásban jelentette meg.
Itt többet is megtudhat a költőről és a kötetről:
Beniczky Péter: Magyar rithmusok - TINTA blog
A Balassi-strófában írt műveket a poéta halála után végrendelete értelmében barátja, Bartók István esztergomi kanonok adta ki. Beniczky a versek közé vegyítette Nyéki Vörös Mátyás nyolc munkáját és Rimay János egy énekét is, továbbá a kötet végére illesztette egy ismeretlen szerző versét.
Bár az első kiadás példányai elvesztek, a költeményeknek 1803-ig 16 kiadásuk jelent meg. Mivel a versek keletkezési idejéről nincsenek adataink, azokat abban a sorrendben szokás közreadni, ahogyan a nyomtatványok és az 1668-as kéziratos másolat tartalmazza. Kis-Viczay Péter 1713-as latin‒magyar közmondásgyűjteményében minduntalan idézi őket.
A költő életének korai szakaszáról aránylag keveset tudunk
Beniczky a Balassi-hagyományt folytatva istenes, vitézi és moralizáló költeményeket írt, melyek gondolatmenetét nemegyszer Pázmány imádságaiból állítja össze. Tizennégy bűnbánó énekében a szerző a vétkein kesereg: siratja többek közt káromkodásait, másokat csábító szempillantásait és trágár szavait, „kit mondatott vele bor” (Magával való lelki-szám-vetés).
A kötet második része 248 példabeszédet tartalmaz magyarázatukkal együtt. A manierizmus és a barokk túlzásai nélkül, egyenletesen áradó, szépen rímelő, formailag kiérlelt verseiben kora közhelyeit írja meg.
Hogyan is dolgozza fel Beniczky korának kedvelt közmondásait, axiómáit, erkölcsi oktatásait? Mindegyik egy-egy igazság megállapításával kezdődik. Ezt a további hármas sor követi, amely vagy logikusan folytatja a fölvetett igazságot, vagy szabad asszociáció alapján más területről vesz kevésbé hasonló, de képzettársítással kapcsolható példát. Mindenütt a forma uralkodik a tartalmon, s az utolsó sorokban, miként Erdélyi János joggal megjegyzi, a szerző „versekbe nyújtá ki a tömör rövidséget”
A TINTA Könyvkiadó az eredeti, kis alakú művet hasonmás kiadásban jelentette meg.
Itt többet is megtudhat a költőről és a kötetről:
Beniczky Péter: Magyar rithmusok - TINTA blog