- Újdonságok
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
A nyelvtipológia klasszikusai
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
Az európai népek nyelvei, különbségeik a korábban tanulmányozott klasszikus nyelvektől, s később egymástól is, már a polgárosodás kezdetei óta izgalmas kérdéskör volt mind a laikusok, mind a hozzáértők számára. Mélyebb vizsgálat tárgyává mindez azonban csak XVIII. században lett, s a következő század elejére emelkedett a tudomány szintjére.
Ma a nyelvhasonlításnak alapjában három irányzatát ismeri a nyelvtudomány. Az egyik a történeti-összehasonlító nyelvészet, amely a nyelvek rokonságát, a nyelvcsaládok rendszerét kutatja. A másik az areális nyelvészet, melynek tárgya az egy földrajzi térségben élő nyelvek egymáshoz hasonult sajátosságai. A harmadik pedig a kortárs nyelvtudomány egyik legpezsgőbb nyelvhasonlítási ága: a nyelvtipológia. Ez a diszciplína a világ nyelveinek összevetésével a nyelvek, illetve a meghatározott nyelvi funkciókat ellátni képes szerkezetek típusait igyekszik megállapítani, empirikus vizsgálat alapján válaszolva arra a kérdésre, hogy milyen különböző módokon épülhet fel egy emberi nyelv. A három megközelítés akár ugyanazon nyelvek között is három, egymástól lényegében független viszonyt állapít meg.
Ám nem mindig volt ez így. Könyvünk szemelvénygyűjtemény a nyelvtipológia első nagy korszakából, a XVIII. század közepétől a XX. század elejéig, melynek során a tipológia, a történeti-összehasonlító nyelvészet kebelében, éppen megszületésének, kiválásának, önállósulásának harcait vívta. De bármennyire lassan derült is ki e megközelítés függetlensége a nyelvrokonság kérdéskörétől, s egyszersmind a nyelvvel kapcsolatos antropológiai, filozófiai, sőt esztétikai teóriáktól, ennek a korszaknak, kiemelkedő nyelvészek munkássága révén, mégis alapvető felfedezéseket köszönhetünk, mindenekelőtt a nyelvek alaktani típusainak kimutatását. Ily módon ez a két évszázados időszak képezte a modern nyelvtipológia előtörténetét, melynek áttekintése nemcsak az általános nyelvészek (és persze különösen a nyelvtipológia jelenlegi és leendő szaknyelvészei) számára elengedhetetlen, hanem bízvást ajánlható minden olvasónak, akit érdekel az emberi nyelvek – s nemkülönben a megértésükre törő kísérletek – lenyűgöző sokfélesége.
A szemelvénygyűjtemény szerkesztője és a bevezető tanulmány szerzője, Havas Ferenc a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, a nyelvtipológia és a nyelvtudomány-történet kutatója és oktatója.
-
Alcím Szemelvények a XVIII. század közepétől a XX. század elejéigSzerkesztő Havas FerencSorozatszám 215Oldalszám 252Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5ISBN 9789634092629Tömeg 380 g/db
-
Havas Ferenc
Szerkesztői bevezetés / 7
Havas Ferenc
A klasszikus nyelvtipológia története / 9
Adam Smith
Észrevételek a nyelvek első kialakulásáról, valamint az eredeti és összetett nyelvek eltérő szelleméről / 43
Johannes Christoph Adelung
Mithridatész, avagy általános nyelvbúvárlat / 60
Friedrich Schlegel
Az indek nyelvéről és bölcseletéről / 75
August Wilhelm Schlegel
Észrevételek a provánszi nyelvről és irodalomról / 80
Wilhelm von Humboldt
A grammatikai formák keletkezéséről és befolyásukról az eszmék fejlődésére / 84
Franz Bopp
A gyökökről / 102
August Schleicher
Európa nyelvei / 107
August Scheicher
A nyelv morfológiájáról / 115
Heyman Steinthal
A nyelvek osztályozásának a nyelveszme fejlődéseként való bemutatása / 119
Otto von Böhtlingk
A jakutok nyelvéről / 136
Max Müller
Morphologikus osztályozás / 156
Hunfalvy Pál
Észrevételek Müller Miksa nyelvtudományi felolvasásaira, különösen a nyolcadikra / 173
Friedrich Müller
Bevezetés a nyelvtudományba / 82
Budenz József
Franz Misteli alkalmi észrevételei a magyar és a finn nyelvről / 190
Simonyi Zsigmond
A magyar nyelv apologiája / 196
Wilhelm Wundt
Külső és belső nyelvi forma / 204
Franz Nikolaus Finck
A nyelvek osztályozása / 217
Jan Niecisław Ignacy Baudouin de Courtenay
Széljegyzetek V. Radlov értekezéséhez / 227
Hans Georg Conon von der Gabelentz
A külső nyelvi forma. A morfológiai osztályozás / 237