- Nuove Uscite
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
- Mindenki angolul tanul
Történeti frazeológia
 |
|
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával.
A kötet első fejezete a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel, a második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő → baklövést követ el).
A negyedik fejezetben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a frazeológiai egységek eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut).
A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák és a rövidítések jegyzéke, továbbá a tárgymutató és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója.
A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a nagy sikerű Magyar szólások és közmondások szótára című műve, és 2007-ben a Bevezetés a frazeológiába című monográfiája.
-
Alcím A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyveSzerző Forgács TamásSorozatszám 218Oldalszám 478Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Codice articolo 9789634092841Peso 770 g/pz
-
1.1. A történeti frazeológia mibenléte, szükségessége (helyzetkép és állapotfelmérés) 11
1.2. A történeti frazeológia mint a történeti nyelvészet
információforrása. 141.3. A történeti frazeológia kidolgozatlanságának okai 19
2.1. Frazémák felismerése történeti szövegekben. 24
2.2. Frazémáknak történeti szövegekben való azonosítására alkalmas fogódzók 26
2.2.1. A kutató saját anyanyelvi kompetenciája. 26
2.2.2. A kutató nyelvtörténeti pótkompetenciája. 28
2.2.3. A kutató frazeológiai ismeretei, tudása. 33
2.2.3.1. Frazeológiailag erősen reprezentált témakörök
és lexikális csoportok. 332.2.3.2. Frazeológiailag erősen reprezentált kommunikációs szituációk és funkciók 38
2.2.4. Metanyelvi utalások a szövegben. 40
2.2.5. Grafikai (írásképi) bizonyítékok. 42
2.2.6. A kifejezés szerkezetével, formájával kapcsolatos
bizonyítékok. 442.2.7. Lexikális bizonyítékok: unikális lexémák jelenléte a szókapcsolatban 50
2.2.8. Morfológiai bizonyítékok: Frazeológiai kapcsolatokból
alakult derivátumok. 552.2.9. Szemantikai bizonyítékok. 59
2.2.9.1. A kontextussal szemantikailag inkompatibilis
komponensek a kifejezésben. 592.2.9.2. Komponensek jelentésspecializálódása. 62
2.2.9.3. Literálisan nem értelmezhető kifejezések. 63
2.2.10. Disztribucionális bizonyítékok: a kifejezés többszöri előfordulása 66
2.2.11. Idegen nyelvből fordított szövegeken alapuló bizonyítékok. 66
2.2.12.1. Régi magyar szólás- és közmondásgyűjtemények. 74
2.2.12.2. A régi szólás- és közmondásgyűjtemények
felhasználásával kapcsolatos nehézségek. 793.1. Szókincsbővítés és frazeológia. 89
3.2. A frazeológiai egységek keletkezése. 94
3.2.1. A frazeologizálódási folyamat Barz nyomán. 94
3.2.1.1. Primer frazeologizálódás. 95
3.2.1.1.1. Szabad szókapcsolatok összeforrása jelentésváltozás nélkül 96
3.2.1.1.2. Szabad szókapcsolatok állandósulása figuratív jelentésváltozással 97
3.2.1.1.3. Inkompatibilis lexikális egységek összekapcsolása. 101
3.2.1.2. Szekunder frazeologizálódás. 105
3.2.1.2.1. Nem idiomatikus frazémák figuratív
jelentésváltozása. 1053.2.1.2.2. Korábban létrejött frazémák alaki modifikációja. 108
3.2.2. A frazeologizálódási folyamat Munske nyomán. 109
3.2.2.1. A frazeológiai motiváltság típusai 111
3.2.2.2. Aspecifikus frazémaképződés: strukturálisan
állandósult frazémák. 1153.2.2.3. Figuratív frazémaképződés. 121
3.2.2.3.1. Metaforikus frazémaképződés. 123
3.2.2.3.2. Metonimikus frazémaképződés. 124
3.2.2.4. Elliptikus frazémaképződés. 132
3.2.2.5. Modifikációs frazémaképződés. 137
3.2.2.5.1. Komponensek cseréje (lexikális szubsztitúció) 140
3.2.2.5.2. Frazémák bővítése és szűkítése. 148
3.2.2.5.3. Állító és tagadó változatok. 154
3.2.2.5.4. Defrazeologikus deriváció. 155
3.2.2.5.5. Frazeológiai egységek kontaminációja. 156
3.2.2.5.6. Komponensek népetimológiás újraértelmezése. 160
3.2.3. A frazeológiai kölcsönzés. 167
3.2.3.1. A frazeológiai kölcsönzés realizálódási módjai 171
3.2.3.1.1. Idegen alakban átvett frazémák. 171
3.2.3.1.2. Lefordított alakban átvett frazémák. 178
3.2.3.1.3. Hibrid frazémák. 187
3.2.3.2. A nyelvek közti frazeológiai ekvivalencia okrendszere. 188
3.2.3.2.1. Közös szemléletre visszavezethető frazémák. 189
3.2.3.2.2. Areális érintkezés nyomán átvett frazémák. 193
3.2.3.2.3. Frazeológiai internacionalizmusok. 201
4.1.1. Különbségek a bővítmények szemantikai jegyeiben. 222
4.1.2. Különbségek a bővítmények tematikus szerepében. 224
4.1.3. Különbségek a felszíni vonzatstruktúrában. 225
4.2. Az alaki oldal változásai: a kifejezések formai rögzülése. 228
4.2.1. A lexikális variánsok redukciója. 229
4.2.2. A modifikációs lehetőségek redukciója. 235
4.2.3. A morfoszintaktikai szerkezet rögzülése. 236
4.2.3.1. A névelő elmaradása. 236
4.2.3.2. A birtokviszony felbomlása. 238
4.2.3.2.1. A változások okai 242
4.2.3.3. A vonzatok formai egységesülése. 246
4.2.3.3.1. Alaki rögzülés a konstrukcióintern vonzatok
körében. 2464.2.3.3.2. Alaki rögzülés a konstrukcióextern vonzatok
körében. 2484.2.3.4. Morfoszintaktikai anomáliák rögzülése. 249
4.2.4. Az állító vagy tagadó variáns rögzülése. 250
4.2.5. A szórend rögzülése ikerformulákban. 252
4.4. Unikális komponensek frazeológiai egységekben. 261
4.4.1. Az unikális komponensek lexikológiai státuszának
problémái 2624.4.2. Az unikális komponensek keletkezése. 265
5.1.1. Lexémák cseréje a kifejezésekben. 273
5.1.2. A variánsok számának csökkenése. 286
5.1.3. Morfoszintaktikai változások a kifejezésekben: a vonzatok módosulása 290
5.1.4. Kicsinyítő képzős formák megjelenése a szerkezetben. 294
5.1.5. A számhasználat megváltozása. 298
5.1.6. Tagadó elemek állandósulása a szerkezetben. 300
5.1.7. A komponensek számának megváltozása
(elemek hozzáfűzése vagy elhagyása) 3045.1.8. A szerkezeti típus megváltozása (közmondásból szólás és szólásból közmondás) 311
5.1.9. Igekötős variánsok létrejötte. 319
5.1.10. Topológiai (szórendi) változások. 320
5.1.11. Egyéb alaki változások. 322
5.2. Jelentéstani változások. 325
5.2.1. A jelentések számának növekedése: poliszém frazémák keletkezése 329
5.2.1.1. Homonímia a frazeológiai egységek körében. 337
5.2.2. A jelentések számának csökkenése. 342
5.2.3. A konnotatív jelentés megváltozása. 348
5.3. Frazeológiai egységek visszaszorulása vagy eltűnése. 356
5.3.1. Frazémák eltűnésének nyelvi okai 356
5.3.1.2. A frazéma egyik komponense szabad lexémaként kihal 358
5.3.2. Frazémák eltűnésének nyelven kívüli okai 374
5.3.2.1. A mindennapi élethez tartozó reáliák,
szokások elavulnak vagy eltűnnek. 3755.3.2.2. Egyes frazémák szociokulturális használati értéke megszűnik. 387
Forrásmunkák és frazeológiai szótárak. 402
Magyar szó- és szólásmutató. 438
Idegen nyelvi szó- és szólásmutató. 466
-
Ein Opus magnum der historischen Phraseologie
Finnisch-ugrische Forschungen, 68 (2023): 254-256.
Történeti frazeológia
Nyelvtudományi Közlemények, 118. 311-320.