- New arrivals
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Mihályi tájszó- és névtár
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). Tájszavak, személynevek (család- és keresztnevek), földrajzi nevek (falurész- és utcanevek, dűlőnevek), háziállatok nevei, névcsúfolók, Mihályi fő nevezetességének, a Dőry-kastélynak a története is olvasható a kötetben. Térképek és képek, középületek és emlékművek bemutatása, valamint egy rövid falutörténet segítenek az eligazodásban. A tájszótár korszerűsített nyelvjárási lexikográfiai elvek alapján készült, s több tudnivalót is következetesen közöl a szócikkekben (milyen tájszótípus, mikor jegyezték föl, kihalt vagy ma is él; mezőgazdasági szó vagy más; stb.). Egy-egy néprajzilag is érdekes tájszó részletesebb bemutatást kapott (pl. bohócjárás, hanyiszéna, rábaköziperec).
A Mihályi tájszó- és névtár a nyelvtudomány és a néprajz, valamint a művelődéstörténet, helytörténet művelőin kívül minden érdeklődőnek érdekes olvasmányul kínálkozik. Ha tallózik benne, megtalálja az Olvasó, ami a legjobban érdekli. A könyvet némi túlzással akár Mihályi lexikonnak is nevezhetnénk, amelyben Rábaközről természetszerűleg gyakran esik szó.
Kiss Jenő a rábaközi Mihályiban született (1943) és nevelkedett. 1966 óta az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének a tanára, 2018-tól emeritus professzorként. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, Széchenyi-díjas, Mihályi község díszpolgára. Nyelvész, fő kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Nyelvjárástani kutatásának központjában szülőfaluja nyelvének a vizsgálata áll. Ennek a nyelvjárásnak gyermekkora óta birtokában van. Nyelvészeti gyűjtéseit otthonos terepen, rokonai, barátai, ismerősei körében végezte és végzi.
-
Alcím Tájszavak, földrajzi, személy- és állatnevek. Múlt és jelenSzerző Kiss JenőSorozatszám 225Oldalszám 626Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Article No. 9789634093442Weight 1 kg/pcs
-
Előszó / 11
- A tájszavak / 16
1.1. A tájszótípusok / 17
1.1.1. A köznyelvtől való eltérésük jellege szerint / 17
1.1.2. Beszélőközösségbeli használati érvényük szerint / 18
- A tájszótár / 20
2.1. A szócikkek szerkezete / 20
2.2. A hangjelölés / 23
2.3. A mihályi nyelvhasználat fő regionális jellemzői / 24
2.4. A rövidítések és a jelek / 25
- Az Új mihályi tájszótár / 29
3.1.A. Jelentésalapú, tartalmi rendező elvű (szemasziológiai) tájszólista 415
3.1.B. A jelentésbeli tájszavak listája / 500
3.2. A mihályi tájszavak tagolódása, kiválasztott szócsoportjai betűrendes szólistákban. Segédlet a tájékozódáshoz és feldolgozáshoz / 503
3.2.1. A tájszótípusok szerint / 503
3.2.1.1. A köznyelvben nem vagy kevéssé ismert fogalmakat jelölő, Mihályiból adatolható szavak, fogalmi tájszavak (= F) / 503
3.2.1.2. A köznyelvi megfelelőjüktől jelentésükben eltérő mihályi szavak, azaz a mihályi jelentésbeli tájszavak (= J) / 506
3.2.1.3. A köznyelvi megfelelőjüktől csak lexémaszinten eltérő, azaz névbeli tájszavak (= N) / 506
3.2.1.4. A köznyelvi megfelelőjüktől morfémaszinten nem, csak hangalakjukban eltérő tájszavak, az alaki tájszavak (= A) / 506
3.2.2. A tájszavak társadalmi rétegződésük szerint / 507
3.2.2.1. Az Új mihályi tájszótárban szereplő, az Értelmező kéziszótárba (2003) föl nem vett, azaz a szűkebben értelmezett tájszavaknak a betűrendes listája (= -) / 507
3.2.2.2. A Magyar értelmező kéziszótár táji, tájnyelvi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható tájszavainak a betűrendes listája (= táj) / 515
3.2.2.3. Az Értelmező kéziszótár népnyelvi, népi, ill. kissé népi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható címszavainak a betűrendes listája (= nép) / 516
3.2.2.4. Az Értelmező kéziszótár mezőgazdasági minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható szavainak betűrendes listája (= Mezőg) / 519
3.2.3. A tájszavak szinkrón nyelvhasználati érvénye szerinti rétegződés (az archaikus tájszavak) / 520
3.2.3.1. Kihalt (†) mihályi (táj)szavak / 520
3.2.3.2. Emlékezeti (↓↓↓) mihályi tájszavak / 521
3.2.4. Egyéb szempontok szerint / 522
3.2.4.1. Címszavak, amelyeknek a szócikkében néprajzi vonatkozású adat, leírás, megjegyzés olvasható. / 522
3.2.4.2. Német (túlnyomórészt bajor-osztrák) eredetű mihályi tájszavak / 523
3.2.4.3. 1913-ban közölt mihályi tájszavak / 525
- Tulajdonnevek / 527
4.1. Földrajzi nevek / 527
4.1.1. Tájegység: Rábaköz / 527
4.1.2. Folyók, vizek / 529
4.1.3. A település: Mihályi / 533
4.1.3.1. Történeti visszapillantás / 533
4.1.3.2. A mihályi kastély története / 537
4.1.4. Belterület / 539
4.1.4.1. Falurészek / 539
4.1.4.2. A faluközpont / 541
4.1.4.3. Utcák / 543
4.1.4.4. Hidak / 551
4.1.4.5. Egyéb / 552
4.1.4.6. Középületek, közművek / 553
4.1.4.7. Köztéri szobrok és emlékművek / 560
4.1.5. Külterület: a mihályi határ / 561
4.1.5.1. Dűlőnevek / 561
4.1.5.2. Országutak / 568
4.2. A személynevek / 568
4.2.1. Egyénnevek (1198-ból) / 568
4.2.1.1. Az 1198-as személynevek az eredeti írásmód szerint / 569
4.2.1.2. Az 1198-as női és férfinevek (betűrendben) / 569
4.2.1.3. A nevek eredete (betűrendben) / 569
4.2.2. A keresztnevek / 571
4.2.2.1. 1690–1895 között (30 évnyi időszakokban és felekezeti bontásban, betűrendben és gyakorisági sorrendben) / 571
4.2.2.1.1. A női nevek / 571
4.2.2.1.2. A férfinevek / 574
4.2.2.2. A 2017-es keresztnevek betűrendben és gyakorisági sorrendben / 577
4.2.2.2.1. A női nevek / 577
4.2.2.2.1.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es női nevek használatában / 578
4.2.2.2.2. A férfinevek 2017-ben / 578
4.2.2.2.2.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es férfinevek használatában / 579
4.2.3. A névcsúfolók / 580
4.2.4. A családnevek / 581
4.2.4.1. Mihályi családnevek 1432 és 1653 között / 581
4.2.4.2. 2017-ben / 585
4.2.4.2.1. Egyezések és különbségek az 1715–1895 közötti és a 2017-es családnevek használatában / 587
4.2.4.3. Névgyakorisági kitekintés / 588
4.2.4.3.1. Mihályi családok és családnevek (1715–1895 között és 2017-ben) / 588
4.2.4.3.2. A leggyakoribb családnevek Rábaközben 1715 és 1895 között / 589
4.2.4.3.3. Családnév-írásváltozatok Mihályiban / 589
4.2.4.3.4. Családnév-változtatások Mihályiban a 20. században / 589
4.2.4.3.5. Régi (16–17. századi) magyar családnevek a 2017-es mihályi családnevek között (eredetmagyarázattal) / 589
4.3. Állatnevek / 596
4.3.1. 1981-ben / 596
4.3.2. 2019-ben / 598
- Mellékletek / 600
5.1. A mihályi tájszavak forrásai, gyűjtése és adatközlői / 600
5.1.1. A források / 600
5.1.2. Az anyaggyűjtés / 601
5.1.3. Az adatközlők / 602
5.2. Fényképek / 606
5.3. Térképek / 609
5.4. Mihályi vázlatos története / 614
- Irodalomjegyzék / 616
-
Kiss Jenő: Mihályi tájszó- és névtár
Magyar Nyelvőr, 148. évf. 3. szám, 360-361., Vörös OttóMihályi nyelvbe rejtett kincsei
Honismeret, LI. évf. (2023) 5. szám, 69-72., Török SáraKiss Jenő: Mihályi tájszó- és névtár
Magyar Nyelv, 119. évf. 2. szám, 145-152., Hegedűs Attila