Pais-emlékkönyv

Pais Dezső

Egy tudós születésnapjára (Keresztury Dezső)  /  7

Pais Dezső (Bárczi Géza)  /  9

Nyelv és nyelvtudomány  

Általános nyelvtudomány

A nyelvtani szerkezet és a gondolkodás viszonyának kérdéséhez (Herman József)  /  25

Az ősi szófajok (Papp István)  /  29

A "signe linguistique" vitájához (Tamás Lajos)  /  35

Asszociációs hangváltozások lélektani magyarázatához (Vértes o. András)  /  39

Nyelvtudomány-történet

A Kisded Szó-tár első "bővítése" (Gáldi László)  /  45

A szamojéd nyelvhasonlítás Magyarországon (Hajdú Péter)  /  50

A Debreceni Grammatika és Kazinczy vádjai (A. Kövesi Magda)  /  57

Verseghy Ferenc (Rubinyi Mózes)  /  63

Az erdélyi magyar oklevél-szótár műhely-kérdései (Szabó T. Attila)  /  69

Magyar nyelv

Hangtörténet

Az á>a "labializáció" eredete (Benkő Loránd)

Az l asszociatív hatásai és eredetük (Deme László)

A szólam alakulása (Hegedűs Lajos)  /  96

Adalékok az á-a > á-o és az a-á > o-á hangváltozás kérdéséhez (Sulán Béla) / 109

Az egyéni beszédszínkép objektív vizsgálatáról (Tarnóczy Tamás)  /  117

Szóalaktan

A leg- felsőfokjel eredete (Balázs János)  /  127

Hangzónyújtó névszótöveink tővégi magánhangzóinak alakulásáról (D. Bartha Katalin)  /  133

Főneveink kötőhangzójáról (Jókay Zoltán)  /  140

A nőttön-nő-féle Kifejezésekről (Kelemen József)  /  145

A mellérendelő összetételek ösztályozásának kérdéséhez (B. Lőrinczy Éva)  /  151

A -da, -de képzőről (Melich János)  /  155

Az érdek-féle igék nyelvtörténeti tanulságai (Sámson Edgár)  /  160

Szójelentéstan

Néhány érdekesebb rokonszavunk az alvást jelentő igék köréből (Balasa László)  /  167

Adalékok a Müncheni Kódex jelentéstanához (H. Bottyánfy Éva)  /  169

Aránylag és társai (Károly Sándor)  /  174

Édes melléknevünk néhány "lappangó" jelentése (Lőrincze Lajos)  /  181

A tulajdonnév jelentéstanához (Martinkó András)  /  189

Herjó, herjóka, herjókázik (Simon György)  /  195

Mondattan

A fog mint időképző a XIX. században (Bánhidi Zoltán)  /  201

A tárgyas igeragozás használata Zrínyi műveiben (Bárczi Géza)  /  206

Az igen alanya és az alanytalan igék (Elekfi lászló)  /  214

Az alany és az állítmány egyeztetése a Huszita Bibliában (Hámori Antónia)  /  220

A létige mondatbeli szerepe (Klemm Imre)  /  224

Kötőszóval kezdett önálló mondatok (H. Molnár Ilona)  /  230

A következményes mellékmondatok mondattani osztályozása (Rácz Endre)  /  234

Az igekötők önálló hasnálata (J. Soltész Katalin)  /  238

A kihagyásos szerkezetek határozói (Temesi Mihály)  /  242

A határozói igenévvel egyértékű, modalis ragú melléknévi igenevek nyelvtani szabályaihoz (Tompa József)  /  248

Szó- és szólástörténet

Pulya (Bakos Ferenc)  /  259

Lánchíd (P. Balázs János)  /  263

A magyar népnév legrégibb előfordulásai a forrásokban (Czeglédy Károly)  /  268

Egy párhzamos átvétel: tea és csája (Csongor Barnabás)  /  276

Antal a fejed (Grétsy László)  /  279

Gálya, bárka, sajka (Hadrovics László)  /  284

Egy iráni jövevényszavunk magyarázatához (Harmatta János)  /  292

A bibliának, változatainak, részleteinek elnevezései középkori emlékeinkben (Hexendorf Edit)  /  298

Óv - oltalom (P. Hidvégi Andrea)  /  304

A német "landsknecht" nyelv magyar irodalmi emlékeiből (Horváth Mária)  /  306

Szómagyarázatok (Juhász Jenő)  /  310

Konok (N. Kakuk Zsuzsa)  /  315

Tájszómagyarázatok (Kálmán Béla)  /  318

Bőrfa, bőrhíd - bürü (Keresztes Kálmán)  /  324

További pillantások "A magyar nyelv szláv jövevényszavai" némely részébe (Kniezsa István)  /  329

Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése (Ligeti Lajos)  /  336

Ércherceg és társai (Loványi Gyula)  /  346

A bűz szó eredete és hangtani tanulságai (Mészöly Gedeon)  /  351

Ősdi és élősdi (Mikesy Sándor)  /  356

Nem török eredetű-e úr szavunk? (Németh Gyula)  /  358

CSóvál (Nyíri Antal)  /  364

Folyik (K. Sal Éva)  /  370

Fajankó (Scheiber Sándor)  /  373

Erge (Szabó Dénes)  /  375

Tángál (Szépe György)  /  383

A láma állatnévről (Uray Géza)  /  388

Genny szavunk és rokonsága (Urhegyi Emilia)  /  392

Matematikai szaknyelvünk nemzeti jellege (Vértes Edit)  /  398

Csoma (Wocha Imre)  /  402

Tulajdonnév-történet

A tihanyi alapítólevél földrajzinév-azonosításaihoz (Györffy György)  /  407

Személyneveink 1600-tól 1700-ig (Karácsony Sándor Zsigmond)  /  415

Egy tulajdonnevünk életrajza (Kázmér Miklós)  /  419

Eltűnt szavak nyomai földrajzi neveinkben (Moór Elemér)  /  426

Katapán, bizánci eredetű Árpád-kori személynév (Moravcsik Gyula)  /  431

Köncsög és Kötöny (Rákonyi László)  /  435

Nyelvjárások

Akács István huszonhárom levele a XVI. századból (Abaffy Erzsébet)  /  441

A háromszéki nyelvjárásváltozatok határa (Gállffy Mózes)  /  446

Adalékok Zala megye nyelvjárástörténetéhez (Kubinyi László)  /  453

Az igealakok szerepe a Borsavölgyén (Márton Gyula)  /  458

Az északkeleti nyelvjárásterület a XVI. században (Papp László)  /  466

Az í hang állapota Kisújszállás nyelvjárásában (Szathmári István)  /  472

Az Őrségben keltezett XVII. századi levelek nyelve (Végh József)  /  479

Irodalom, irodalmi nyelv

Nyelv és halhatatlanság (Bóka László)  /  487

Nyelvjárási alakok küzdelme az irodalmi nyelvvel a régi magyar irodalomban (Eckhardt Sándor)  /  491

Apró adat Arany Jánosról (Horváth János)  /  494

Lúdas Matyi meséje az ukrán és az orosz néphagyományban (Korompay Bertalan)  /  496

Kazinczy Ferenc irodalmi nyelvünk egységéért (Ruzsiczky Éva)  /  502

Írott nyelvünk egységesülésének egy mozzanata (Török Gábor)  /  507

Argó és irodalom (Zolnai Béla)  /  511

Stílus és stílustörténet

Móricz Zsigmondés a nyelvhelyesség (Dénes Szilárd)  /  519

Az indulatszó stílusértéke József Attila költéseztében (R. Hutás Magdolna)  /  523

Krúdy Gyula és anevek (Kovalovszky Miklós)  /  526

Az indulatszók szerepe a "Bánk bán" stílusában (T. Lovas Rózsa  /  533

A frazeológiai szókapcsolatok stilisztikai szerepe (O. Nagy Gábor)  /  539

Csokonai Költői szókincséről (Szilágyi Ferenc)  /  544

A melléknév jelzői szerepének és stilisztikai értékének fejlődése a romanticizmus korában (Terestyéni Ferenc)  /  549

Nyelvhelyesség és helyesírás

Bécs vagy Wien? (Fábián Pál)  /  555

A már, még szavak szórendjének kérdéséhez (Farkas VIlmos)  /  561

A helyesírás értékelése (Nagy J. Béla)  /  565

A tárgyas igenévi szerkezetek használatáról (Prohászka János)  /  571

A helyesírás bizonytalansága a XVII-XVIII. században (Trócsányi Zoltán)  /  575

Nyelvemlékek

Közös nyelvi sajátságok a Debreceni és Weszprémi-kódexben (Berrár Jolán)  /  581

Leleplező szavak (Gyallay Domokos)  /  586

Szótörténeti adalékok (IMplom József)  /  588

A "Szabács viadala" eredeztetésének kérdéséhez (Imre Samu)  /  592

Az esztergomi "Ómagyar" nyelvemlék (Király Péter)  /  598

Rokon és idegen nyelvek

Uráli nyelvek

A chanti magánhangzó-illeszkedés kérdéséhez (Cs. Faludi Ágota)  /  607

A mértékjelölő főnévi jelző és a mértékhatározó (Fokos Dávid)  /  610

Egymologische Beiträge (Erkki Itkonen)  /  616

Kaleva, Kalevi (Lauri Kettunen)  /  622

A magyar-magysi fosztóképző (Sz. Kispál Magdolna)  /  625

Adalék a fin-permi kori földművelés terminológiájához (Lakó György)  /  629

A visszaható igék keletkezésének kérdéséhez (Lavotha Ödön)  /  630

Két chanti névutó (Radanovics Károly)  /  635

A régi magyar Némvagy, Mavagy védőnevek és a nap-levő-féle szerkezetek uráli előzményei (N. Sebestyén Irén)  /  637

Altaji nyelvek

Doquz - a törökben és a perzsában (Fekete Lajos)  /  647

Egy uráli eredetű vándorszó a mandzsu-tunguzban és amongolban (U. Kőhalmi Katalin)  /  652

Indoeurópai nyelvek

Az oszk, umber, és latin vokalizmus viszonylagos régiességéhez (Benigny Gyula)  /  657

A cakan~cekan szó a csehben (Décsy Gyula)  /  664

Germanisztika és magyar nyelvtudomány (Mollay Károly)  /  667

Függelék

Pais Dezső irodalmi munkássága (Mikesy Sándor)  /  677

A szerkesztők utószava  /  687

Tartalom, szó- és tárgymutató (Juhász Jenő)  /  689