Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből

Benkő Loránd, Bárczi Géza hetven éves   /  5
E. Abaffy Erzsébet: A tárgyas igeragozás XVI. századi használatáról   /  16
Antal László: Egy magyar morfématár ügyében   /  22
Balázs János: Belviszony ragjaink eredetéhez   /  28
D. Bartha Katalin: „Sajnálom szegényt"   /  34
Beke Ödön: A kakukk növényneveinkben   /  39
Bencédy József - Radnóti Miklós: „Hetedik ecloga"   /  43
Bereczki Gábor: Szómagyarázatok   /  50
Berrár Jolán: Egy fejezet a néz, illet, tartozik igék jelentéstörténetéből   /  52
Czeglédy Károly: Kasgari földrajzi neveihez   /  60
Deme László: Gondolatok nyelvatlasz-ellenőrzés közben   /  66
Erdődi József: A középfok jelének egy sajátos funkciójáról   /  73
Fábián Pál: Sportsajtónk nyelvéről   /  78
Fokos Dávid: Készpénz   /  85
Fónagy Iván - Magdics Klára: A kérdő mondatok dallamáról   /  89
Gáldi László: Bús szavunk jelentésköre Petőfinél   /  107
Grétsy László: Csakugyan léhűtő volt-e a léhűtő?   /  115
Gulya János: Egy sajátos déli vogul hangjelölés kérdéséhez   /  121
Hadrovics László: Néhány megfejtetlen szláv szavunk   /  124
Hajdú Péter: Hol volt az uráli őshaza?   /  128
Hexendorf Edit: Hang   /  133
Hutterer Miklós: A romani (cigány) nyelvjárások magyar elemei   /  139
Imre Samu: A w > b megfelelés a felsőőri nyelvjárás német jövevényszavaiban   /  148
Juhász József: A frazeológiai egységek néhány kérdése   /  150
N. Kakuk Zsuzsa: Szekszena, szekszinás   /  154
Kálmán Béla: Tájszómagyarázatok   /  158
Károly Sándor: Adat és probléma szerepe a nyelvtörténetben és a nyelvleírásban   /  166
Kázmér Miklós: A -fa 'falva' névföldrajza és megterhelése   /  174
Kelemen József: Ikerítéssel és ikerítésből való kiválással magyarázott neveinkről   /  181
Király Péter: A Magyarországi Szlovák Nyelvjárások Atlaszának jelentősége   /  187
Kiss Lajos: A szláv népnév és rokonsága   /  193
Kniezsa István: Teher, mázsa   /  201
Kovács Ferenc: Egy mordvin számnév   /  211
Kovács István: Egy misszilis levél 1513-ból   /  215
A. Kövesi Magda: Egy vitatott eredetű magyar névszóképző   /  218
Lakó György: Magyar-osztják szóegyeztetések   /  226
Ligeti Lajos: Gyarmat és Jenő   /  230
Lőrincze Lajos: Nyakaszegett   /  240
B. Lőrinczy Éva: A tájszók közös, illetőleg külön szócikkbe sorolásának néhány kérdése   /  244
Mollay Károly: Jövevényszó-kutatás és tárgytörténet   /  249
Molnár József: Néhány megjegyzés a magyar affrikáták kérdéséhez   /  256
Moór Elemér: A csalitojás elnevezései a népnyelvben és ez elnevezések művelődés- és néptörténeti tanulságai   /  260
Nagy J. Béla: Betűneveink   /  265
O. Nagy Gábor: Egy közmondás története   /  272
Németh Gyula: Tarka   /  279
Pais Dezső: A finnugorság lélekképzetei és rájuk vonatkozó kifejezései   /  282
Papp István: Voltak-e sorvadó magánhangzók nyelvünkben?   /  288
Papp László: A XI-XII. századi magyar nyelv tanulmányozása   /  296
Prohászka János: A mondanivaló-félék családjáról   /  302
Rácz Endre: A tehát (tahát) kötőszóvá fejlődésének kezdetei   /  307
Rédei Károly: Nyék   /  311
Sebestyén Árpád: Egy névutótípusról   /  314
N. Sebestyén Irén: Egy rejtélyes magyar szó   /  320
Sípos István: Határ- és dűlőneveink történetéből   /  327
J. Soltész Katalin: Petőfi szimbólumai   /  330
Szabó Dénes: Az Apor-kódex zsoltártöredékei   /  339
Szathmári István: Szenczi Molnár Albert és irodalmi nyelvünk   /  345
Szépe György: Az egyeztetés kérdéséhez   /  355
Tamás Lajos: A román cea és hais állatterelő szavak történetéhez   /  360
Tompa József: „Nagy-Úr-ej... !"   /  363
Végh József: Az őrségi és hetési diftongusrendszer és a vele kapcsolatos kérdések   /  369
E. Abaffy Erzsébet: Bárczi Géza irodalmi munkássága   /  375