- Noutăți
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- TINTA szótárak sorozat
- Magyar egynyelvű szótárak
- Kétnyelvű szótárak
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Mit jelent? Diákszótár
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A szótár jellege: A Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai.
A szótár célja: A kötet a kiveszőben, eltűnőben lévő szavak leltározásával, szótárba foglalásával hidat teremt a ma embere és a hajdanvolt emberek világa és kultúrája között.
A szótár tartalma: A kézikönyv összesen 3200 lexikai egységnek adja meg az értelmét, jelentését. A szócikkek mellett 18 táblázat, keretes rész is található benne, ezek valamely szempontból összetartozó szavak csoportját tartalmazzák. A szöveges magyarázatok mellett 102 vonalas rajz is szemlélteti a szavak jelentését.
A szótár szerkezete: A szótári rész a szócikkeket témakörökbe rendezve adja közre. A 40 nagyobb tematikus csoporton belül összességében 123 alcsoportra osztja a tárgyalt szavakat, melyeket a kötet végén található szómutató ábécérendben sorol fel, megadva, hogy az adott címszó a szótárban hányadik oldalon van kifejtve.
A szótár célközönsége és felhasználása: A kötetet elsősorban a mai tanulóifjúság, azaz az 5–12. osztályos diákok forgathatják haszonnal. Könnyed, közérthető stílusa miatt a magyarórákon kívül hatékonyan használható más tanórákon is, pl. történelemórán. Fontos segédeszköze az anyanyelvi szókincsbővítésnek és a magyar nyelvi kompetencia fejlesztésének.
A szerző: Daniss Győző beleépítette a szótárba több évtizedes újságírói pályája ismereteit, nem utolsósorban pedig szülőként és nagyszülőként szerzett élményeit, tapasztalatait is.
A kiadó: A Mit jelent? szótárt a TINTA Könyvkiadó, a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója adja közre. A kiadó magas színvonalú szótárait számos díjjal tüntették ki: MTA Kiváló Magyar Szótár, Budai Díj, Pro Cultura Díj, Fitz József-díj.
-
Alcím Nyakhegedű, göreb, ösztöke. 3200 szó magyarázata 40 tematikus csoportbanSzerző Daniss GyőzőSorozatszám 3Oldalszám 408Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Numar articol 9789634093046Masa 675 g/db
-
Bevezető / 10
- Népek tengere – kabarok, matyók, oszmán-törökök / 13
1.1. Mai hazai és határon túli magyar néprajzi csoportok / 13
1.2. Magyarország hivatalosan elismert nemzetiségei / 14
1.3. Más országok magyarjai / 18
1.4. És a többiek – csak a legnagyobb létszámú népek, népcsoportok / 18
- Rokonok – fater, néne, szerelemgyerek / 21
- Milyenek vagyunk? – szöghajú, tróger, dilettáns / 28
3.1. Első ránézésre is látszik / 28
3.2. Első látásra talán nem is vesszük észre / 30
3.3. Csak közösségben, társaságban ismerhetjük meg / 35
- Étkezőasztal – gulyás, cibak, cibereleves / 39
4.1. Levesek és levesfélék / 39
4.2. Főételek / 40
4.3. Ínyencségek / 43
- Öltözködés – párta, kapca, rokolya / 45
5.1. Amit a fejünkön viseltünk / 45
5.2. Nők hordták / 47
5.3. Férfiak hordták / 49
5.4. Amit a lábunkon viseltünk / 53
5.5. Ami néha csak díszített / 56
- Évszázados építmények – zsúpfedél, budi, paticsfal / 62
- Konyhavilág – sodrófa, kobak, vászonkorsó / 68
- Bútorról bútorra – sámli, szökröny, piszkavas / 75
8.1. Sok minden volt körülöttünk / 75
8.2. Sok mindenen ülhettünk – akár alhattunk is / 78
8.3. Sok mindenen fekhettünk – akár ülhettünk is / 80
8.4. Amitől világos lett / 82
8.5. Amitől meleg lett / 83
- Városlakók – alkóv, inas, ágyrajáró / 85
9.1. Madártávlatból / 85
9.2. Közelebbről nézve / 87
9.3. Ki így lakott, ki úgy / 91
- Betegségek, gyógyítás – lepra, felcser, frászkarika / 94
10.1. Milyen betegségekben szenvedtek? / 94
10.2. Kik próbáltak segíteni? / 98
10.3. Hogyan próbáltak gyógyítani? / 99
- A természet ajándékai – pákász, sulyom, aranymosás / 101
11.1. Vizek világa / 101
11.2. Erdő-mező terített asztala / 105
11.3. A földtől vesszük el / 108
11.4. Törvényszegők / 110
- Hagyományos állattartás – gulya, kondás, gémeskút / 112
12.1. Állatok, állatcsoportok / 112
12.2. Ahol élnek, ahogy élnek / 115
12.3. Hozzáértő őrzők, gondozók / 118
- Dédapáink földművelése – ekealja, cséphadaró, lokomobil / 120
13.1. Munkahely a szabad ég alatt / 120
13.2. Gépek, eszközök / 122
13.3. Építmények a majorban és a ház udvarán / 124
13.4. A termőföldön és az utakon / 125
13.5. Betakarításkor és utána / 128
- A jó szerszám aranyat ér – saraboló, lábszíj, gereben / 131
14.1. Főképpen a szabadban / 131
14.2. Leginkább műhelyekben / 135
14.3. Elsősorban otthon / 138
- Mesterségek, foglalkozások – bognár, ispán, masamód / 141
15.1. A föld világa / 141
15.2. Ipari munkák / 145
15.3. A kereskedelem berkeiben / 149
15.4. A szolgáltatások köréből / 150
15.5. Szellemi tevékenységek / 154
- Mindent megmértünk – arasz, icce, másodfű / 156
16.1. Hány méter is? / 156
16.2. Mekkora is? / 158
16.3. Hány kiló is? / 159
16.4. Hány liter is? / 159
16.5. Mennyi idő is? / 160
16.6. Hogy is van ez? / 161
- Úton-útfélen – gázló, biplán, gyorsparaszt / 164
17.1. Utak / 164
17.2. Víz fölött és föld fölött / 166
17.3. Szárazföldi járművek / 168
17.4. Vízi járművek / 171
17.5. Légi járművek / 173
- Pénzügyek – bárca, forint, infláció / 175
18.1. Fémpénz / 175
18.2. Papírpénz / 178
18.3. A pénz világa / 179
- Régi közélet – diéta, dzsentrik, választók / 182
19.1. Államalakulatok, intézmények / 182
19.2. Társadalmi csoportok / 184
- A hatalom emberei – király, cenzor, kisbíró / 186
20.1. A legmagasabb tisztségekben / 186
20.2. Egy emelettel lejjebb / 189
20.3. A földön, de nem legalul / 190
- Rangok, megszólítások – fenség, kegyelmes asszony, tekintetes úr / 192
- Különféle büntetések – pribék, fogház, nyakhegedű / 195
22.1. Színhelyek és eszközök / 195
22.2. Elítéltek és végrehajtók / 198
- Hadak útján – lábszártekercs, futóárok, szőnyegbombázás / 200
23.1. Győztes vagy vesztes személyek / 200
23.2. Győztes vagy vesztes közösségek, csapatok / 202
23.3. „Katonadivat” / 204
23.4. Két harc között / 206
23.5. Kézben tartott halálosztók / 207
23.6. Lövegek és lövedékek / 210
23.7. Katonai építmények / 212
23.8. Főképpen a csatatéren kívül / 215
- Tájak, régi magyarországi városok – Csallóköz, Belgrád, Cluj-Napoca / 219
24.1. Néhány történelmi tájegység, terület / 219
24.2. Néhány történelmi városunk / 222
- Zeneszerszámok – kecskeduda, gardon, gépzongora / 225
- Dallamok szárnyán – virágének, siratódal, kortesnóta / 230
- Táncra perdülve – palotás, valcer, malacbanda / 234
27.1. Itt születtek meg / 234
27.2. Máshonnan tanultuk őket / 237
- Színházak, színészek – díva, ripacs, kakasülő / 240
28.1. Petőfi is volt teátrista / 240
28.2. Kőépületben / 242
28.3. Tragikák és komikusok / 244
- Álló és mozgó képek – fényirda, fixálás, fényjátékház / 246
29.1. Fotóvilág / 246
29.2. Mozivilág / 251
- Élhettek szebben, színesebben – kentaur, plakett, kapubéllet / 254
30.1. A kerengőben nem kell elszédülni / 254
30.2. A graffiti sem mai találmány / 258
- Színek tengere – piros, vörös, királykék / 263
31.1. Szivárványszínek – és még kettő / 263
31.2. Nem „szivárványszínek”, nem feketék és nem fehérek / 264
31.3. Emberi szemmel láthatatlanok / 269
- Hajdani játékaink – póznamászás, ugrókötelezés, gombfoci / 270
- Ünnepi alkalmak – farsangolás, kiszehajtás, anyák napja / 278
33.1. Jókívánságért ajándék járt / 278
33.2. Sok jeles nap a naptárban is benne van / 281
- Születéstől halálig – nemtudomka, komatál, cinterem / 284
34.1. A legelső nap tájékán / 284
34.2. A legutolsó nap tájékán / 286
- Istenhívők között – gyónás, dzsámi, kálomisták / 289
35.1. Néhány hagyományos vallás követői Magyarországon / 289
35.2. Egyházak felépítése, szervezeteik / 292
35.3. Régi és mai „hivatásos” hívők / 294
35.4. A szertartások világa / 299
35.5. Építmények a vallás szolgálatában / 304
- Tudomány és tévhitek – tézis, plágium, asztronómia / 309
36.1. Ami vitathatatlan, vagy csak nehezen vitatható / 309
36.2. Ami nem igaz, vagy erősen vitatható / 312
- A betűk csodái – breviárium, miniátor, bibliotéka / 316
37.1. Amíg egy könyv megjelenik / 316
37.2. „Könyvtudomány” / 318
37.3. Kötetről kötetre / 319
- Iskolában – cétus, górcső, szamárpad / 325
38.1. Hová jártak iskolába dédapáink, ükanyáink? / 325
38.2. Kik voltak? Mi is volt? / 330
38.3. Mire való a kalamáris? / 334
38.4. Jobb-e az ötös az egyesnél? / 337
- Nem mindenki érthette – hekus, cupfol, botoskégli / 343
39.1. Személyek, csoportok / 343
39.2. Tárgyak, fogalmak, intézmények / 345
39.3. Cselekvések, megjelölések, egyebek / 347
- Minél rövidebben – MTA, &, kp. / 349
40.1. Csak betű vagy betűk / 349
40.2. Kisbetű, nagybetű és egyetlen pont / 352
40.3. Nemcsak egyetlen pont / 354
40.4. Pont nélkül / 356
40.5. Jelek / 358
- Ami eddig kimaradt – fehérnép, métely, puceráj / 359
Felhasznált könyvek / 383
Szómutató / 385