Arany-szótár I-III. kötet

Amióta gondolkodunk a nyelvről, a legizgalmasabb kérdés az: hány szót ismerünk, hány szót használunk? Mivel ez egyetlen élő ember esetében sem mérhető fel, a lezárt nagy írói-költői életművekhez fordulunk. Az ő esetükben meg lehet számolni, hány szót használtak (írtak le) életükben. Még akkor is marad talány: lehet, hogy ennél többet ismertek, csak azt nem írták le…

Persze van egy másik érdeklődési irány is. Az irodalom, az irodalmi nyelv felől. Mekkora a szókészlete az egyik, s mekkora a másik írónak? Vajon milyen jelentésben ismerte-használta az adott író az adott szót? Erre kíváncsi az irodalmáron kívül az irodalmi nyelv kutatója, a stiliszta.

Ha pedig arra gondolunk, hogy egy híres mondás szerint „a történelem szavakba merevült múlt”, akkor a történészek, művelődéstörténészek, nyelvtörténészek, néprajzkutatók stb. számára is igen fontos lehet, hogy mikor, ki, milyen értelemben használt egy-egy szót. Ezeknek az izgalmas kérdéseknek a megválaszolására, segítségül sok tudomány számára születnek az írói szótárak. A négykötetes Petőfi-szótárban 22.719 szó található. A Juhász Gyula költészetét feldolgozó szótár kereken 12.000 szót tartalmaz. Ez persze nem jelenti azt, hogy Juhász Gyula csaknem feleannyi szót ismert, mint Petőfi – csak annyit, hogy 1373 versében ennyi van.

A középiskolai oktatásban és az egyetemen is azt halljuk: Arany János lehet a legnagyobb szókincsű költő. De mennyi az annyi? Beke József nyolcéves önzetlen munkája révén Arany János bicenternáriumára (2017) kiderült, hogy Arany verseinek szókészlete azért nem nagyobb Petőfi teljes szókészleténél, hiszen pontosan 22.423 szót szótárazott. Ezek szerint a Petőfi : Arany szóstatisztika állása: 22.719 : 22.423 Petőfi javára, de tudni kell, hogy amíg Petőfi esetében a teljes költői-írói életműről van szó, addig Arany esetében csak a költőiről, ami értelemszerűen kisebb számot jelent.