- Noutăți
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
A retorikai-stilisztikai alakzatok világa
-
Szerző Szathmári IstvánSorozatszám 18Oldalszám 132Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Numar articol 9639372463Masa 376 g/db
-
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai magyar nyelvi tanszéke mellett immár több mint három évtizede működő és harminc tagjával csaknem a teljes felsőoktatást magába foglaló Stíluskutató csoport 2001. október 31-én konferenciát rendezett "Az alakzatok világa"címmel. Azért ebben a tárgykörben, mert a csoport 1998-tól a kommunikációt átfogó és a retoricitásban is igen fontos szerepet betöltő alakzatokkal foglalkozik. A konferencia tehát, amelynek előadásai - megtoldva három tanulmánnyal - ebben a kötetben látnak napvilágot, az eddigi eredményekről ad számot. Szó van itt az alakzat, az alakzattársulás lényegéről, jellemzéséről, grammatikai szerveződéséről, szövegszervező szerepéről, beleértve a kognitív nyelvészeti megalapozást is. Olvashatunk aztán viszonylag részletes elemzést az ellentétről, az enallagéról és hipallagéról, az iróniáról, az ismétlésről, a figura etimologicáról, az adjekciós alakzatokról. A szerzők azonban rendszerint egy-egy költő, író valamely művében vagy műveiben vizsgálják a kérdéses alakzatot. Ilyenformán találkozunk a kötetben (a tanulmányok sorrendjében) Márai Sándor, Nagy Gáspár, Szomory Dezső, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, Csehov, Sinka István, Kós Károly, Csoóri Sándor, Gyöngyösi István és Petőfi nevével.
A kötetet minden bizonnyal haszonnal forgathatják tanárok, diákok, egyetemisták és mindenki, aki a magyar szépirodalom, közelebbről az alakzatok világa iránt érdeklődik.