- Nuove Uscite
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A Magyar nyelvtan – Formák, funkciók, összefüggések célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
A szerző, Hegedűs Rita több évtizedes gyakorlattal rendelkezik az idegennyelv-oktatás területén: a napjainkban működő, a magyart idegen nyelvként tanító tanárok nagy része az ő keze alatt szerezte meg az élő magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE-n eltöltött majd harminc év oktatói munkáját kiegészíti a PTE-n, a KRE-n és a berlini Humboldt Egyetemen végzett sikeres munkássága.
Könyvében a merev szabályok felsorolása helyett a nyelvi elemeknek a közlés megformálásában betöltött szerepét helyezi középpontba.
Az I. rész (Formák) sorra veszi a magyar nyelv formai jellegzetességeit. Ez a fejezet áll a legközelebb a hagyományos grammatikákhoz. A gazdag magyar toldalékolási rendszer részletes tárgyalása mellett itt kapott helyet a szintaxis is: a mondat formai megközelítése – hasonlóan a szóéhoz – a funkció előtérbe helyezésével történik.
A II. részben (Funkciók) kettős feladatot vállal magára a szerző. Egyrészt sorra veszi azokat a logikai-nyelvtani kategóriákat, amelyek alapján a nyelvhasználat során a beszélő és a hallgató rendezi mondanivalóját, másrészt átfogó kategóriákba sorolva ismerteti a kommunikációs funkciókat.
A III. rész (Összefüggések) mélyrehatóan elemzi a Formák és Funkciók kapcsolatát. Kulcsot kap a kezébe a tanár, amellyel megnyithatja a tipológiailag különböző nyelvek közötti átjárót, valamint a hagyományos nyelvleírások által egymástól elzárt kategóriákat és nyelvi szinteket. Ebben a részben elevenné válnak a szigorú elmélet által megmerevített kognitív, történeti, valamint strukturális megközelítések.
Az Olvasót segítik a könyvben található világos szerkezetű ábrák, táblázatok. A kötet végén lévő tárgymutató a gyors visszakeresést biztosítja.
Az új Magyar nyelvtan a 2004-ben azonos címmel megjelent nyelvtan közel kétszeresére bővített, átdolgozott változata. Újra elérhetővé válik a magyar mint idegen nyelv szakos tanári képzés és továbbképzések tananyagaként; biztos alapot nyújt az idegennyelv-tanároknak, fordítóknak; gyakorlatorientálttá teheti a szürke nyelvtanórákat. Segítségével a magyar nyelvtant oktató tanárok tudatosan készíthetik fel diákjaikat a kommunikáció vezérelte társadalom kihívásaira.
-
Alcím Formák, funkciók, összefüggésekSzerző Hegedűs RitaSorozatszám 31Oldalszám 560Kötés típusa keménytáblásFormátum B/5Codice articolo 9789634091585Peso 1,01 kg/db
-
Előszó / 7
Bevezető gondolatok a nyelvi változásról / 7
Köszönetnyilvánítás / 9
1. rész: Formák / 11
I.1. Bevezetés / 17
I.2. A nyelv elemei. Szavak, szófajok, beszédrészek / 18
I.3. Szókincsbővítés / 33
I.4. A változások melegágya: a nyelv hangzó oldala / 58
I.5. Egy kis morfofonológia / 82
I.6. A névszók alaktana / 88
I.7. Az ige alaktana / 102
I.8. Mit takarnak a formák? Dióhéjban a szerkezetről / 139
I.9. Az igenevek / 144
I.10. A határozói funkciójú elemek / 151
I.11. A névmások / 192
I.12. A viszonyjelölő szófajok: a viszonyszók / 212
I.13. A mondat alaktana / 233
I.14. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző / 237
I.15. Az összetett mondatok / 255
2. rész: Funkciók / 265
II.1. Bevezetés / 271
II.2. „Tiszán innen, Dunán túl…” – A helyviszonyok kifejezése / 274
II.3. „Mához egy hétre már nem leszek itt…” – Az idő problémájáról / 286
II.4. „Te az enyém, én a tied” – Birtoklás, valamihez való tartozás / 313
II.5. Volt egyszer egy… – Az egzisztencia kifejezése a magyarban / 324
II.6. „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát” – A viszonyítás, összehasonlítás kifejezése / 329
II.7. „Kicsit szomorkás a hangulatom máma…” – A fok-mérték viszonylagossága / 339
II.8. „Vizet prédikál és bort iszik” – Az ellentét kifejezése / 343
II.9. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad – Az ok-okozati viszony / 350
II.10. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – A cél, szándék kifejezése / 355
II.11. „Méltóságtok mit parancsol?” – A megszólítás / 360
II.12. „Bújj, bújj, zöld ág” – A felszólítás / 365
II.13. „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna” – Óhajtás, feltételhez kötöttség / 368
II.14. „Így kell ezt csinálni!” – Kell, lehet, szabad, tilos és társaik / 372
II.15. „Igaz, ami igaz…” – A pragmatikai tudatosság / 376
II.16. Kérdezz, felelek mindenre! – Néhány gondolat az információs struktúráról / 381
II.17. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” – A függő beszéd / 389
II.18. „Lenni vagy nem lenni” – Állítás és tagadás / 396
II.19. „Zöldre van a rácsos kapu festve” – A személytelenség (passzivitás) kifejezése / 399
II.20. „Erre gyere, ne menj arra!” – A deiktikus funkció / 402
II.21. Szó szót követ… – A kapcsolattartó elemek / 408
III. rész: Összefüggések / 413
III.1. Bevezetés / 419
III.2. A valóság körvonalai és határai / 423
III.3. A mondat sarkalatos pontja: az ige / 432
III.4. A vonzatok (rectio) / 439
III.5. Tematikus szerepek a magyarban / 443
III.6. Az adott helyzetek tipológiája / 449
III.7. Esetkijelölés: a grammatikai esetek és a tematikus funkciók összefüggései / 466
III.8. A szituáció aspektusa / 473
III.9. Az akcióminőség / 485
III.10. Nagy úr a muszáj – a modalitás labirintusa / 488
III.11. Két megnyilatkozás, két igei centrum egy mondat keretében / 496
III.12. Két megnyilatkozás egy mondat keretében – az igenevek / 502
III.13. Convenientia: egyeztetés a magyarban / 510
III.14. „Helyettem, kis virág” – a névmásítás / 517
III.15. „Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem…” – a szórend / 526
Zárógondolatok egy korántsem lezárt vállalkozáshoz / 546
Irodalom / 547
Tárgymutató / 553
-
Funkcionalitás két magyar és egy szlovák nyelvtani kézikönyvben
Eruditio - Educatio (113-117.), 2019/4. szám, Tóth Sándor János