Categorie
Top Prodotti
Newsletter
Soluzione di pagamento
Rassegne del prodotto
Certificato
SSL Certificate
Dettagli Prodotto
Categoria principale >Az ékesszólás kiskönyvtára
 
 

Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században

Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
  • Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
  • Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
  • Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
  • Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
  • Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
3,71 €
I punti bonus dopo l'acquisto: 0,04 €
Megjelenés dátuma 
:
2 013
db Aggiungi al carrello Aggiungi al carrello

 

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

 

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

A tudományok között a nyelvtudomány az egyik legősibb. Az emberi nyelvet, a költői és az irodalmi alkotás nyelvezetét már a görög és a római korban mélyre­hatóan vizsgálták. A több évezrede elkezdett nyelvészeti, nyelvleíró kutatómunka később sem hagyott alább, a középkorban a latin és görög nyelv mellett megindult a nemzeti nyelvek szabályszerűségeinek a feltérképezése. A 19. század nyelvbúvárai már a természettudományokhoz hasonló törvényszerűségekkel írták le a nyelveket.

 

A 20. századot szokás a fizika századának nevezni, hiszen a fizikusok addig el sem képzelt újszerű elméletek segítségével és új részecskék felfedezésével haladták meg a klasszikus fizika addigi eredményeit. A fizikához hasonló forradalmi változások történtek a 20. században a nyelvészetben is. Ekkor a nyelvészek gyakran tagadva az addigi kutatások eredményeit, magasabb szinten, gyökeresen új elméleteket állítottak fel a nyelvről, újszerű módon fogalmazták meg a nyelv fogalmát, új módon írták le a nyelvhasználó és a nyelv kapcsolatát, újra­értelmezték a nyelv történetét.

 

A Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században című könyv közérthető módon – gyakran idézve az eredeti, mára már klasszikus nyelvészeti művekből – mutatja be fontos nyelvészeti iskolákon keresztül a fent vázolt fejlődést. A könyv függelékében az elmúlt század 12 elméletalkotó, nagy nyelvészének az életrajza olvasható.

 

A könyv szerzője, Bencédy József, a magyar nyelvészek doyenje, több évti­zedes oktatói tapasztalatait is felhasználva vezeti végig az olvasót a 20. századi nyelvészeten, amelynek eredményei nélkül napjainkban nem használhatnánk automatikus fordítóprogramokat és mesterséges beszédet előállító szerkezeteket.

Dati Tartalomjegyzék A könyvről írták
  • Alcím
    12 nyelvész életrajzával
    Szerző
    Bencédy József
    Sorozatszám
    25
    Oldalszám
    130
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    A/5
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    Codice articolo
    9786155219399
    Peso
    163 g/db

  •  

    Előszó  /  7

    1. ELŐZMÉNYEK / 9

    1.1. Az újgrammatikus iskola  /  10

    1. A MODERN NYELVÉSZET ALAPJAI / 13

    2.1. Ferdinand de Saussure (1857–1913)   / 

          a strukturalista paradigma megalapozója  /  13

    1. A STRUKTURALIZMUS / 19

    3.1. A prágai fonológiai vagy funkcionális iskola  /  21

    3.1.1. Vilém Mathesius (1882–1945)   / 

             a mondat aktuális tagolásának kutatója  /  21

    3.1.2. Vladimír Skalička (1909–1991)   / 

             a nyelvtipológia és a nyelvkarakterisztika átfogalmazója  /  22

    3.1.3. Roman Jakobson (1896–1982)   / 

             a megkülönböztető jegyek felismerője  /  23

    3.1.4. Nyikolaj Trubeckoj (1890–1938)   / 

             a fonológia megalapozója  /  31

    3.1.5. André Martinet (1908–1999)   / 

             a nyelv kettős tagoltságának megfogalmazója  /  33

    3.1.6. Émile Benveniste (1902–1976)   / 

             az indoeurópai társadalom rekonstruálója a szókincs alapján     /  37

    3.2. A koppenhágai glosszematika  /  40

    3.2.1. Louis Hjelmslev (1899–1965)   / 

             a szélsőségesen merev strukturalizmus képviselője  /  40

    3.3. Az amerikai leíró nyelvészet  /  44

    3.3.1. Edward Sapir (1884–1939)   / 

             az elmélet és a nyelvleírás mellett a beszélő ember kutatója  /  44

    3.3.2. Leonard Bloomfield (1887–1949)   / 

             a nyelvleírás fejlesztője  /  48

    3.3.3. Zellig S. Harris (1909–1992)   / 

             az első transzformációs nyelvész  /  55

    3.3.4. Noam Chomsky (1928–)   / 

             a generatív transzformációs grammatika megalkotója  /  57

    1. A SZÖVEGTAN / 66
    2. A STILISZTIKA / 76
    3. A PSZICHOLINGVISZTIKA / 86
    4. A SZOCIOLINGVISZTIKA / 90
    5. A „BUDAPESTI ISKOLA” / 101

    Utószó  /  108

    Nyelvészéletrajzok  /  109

    Szakirodalom  /  117

    Névmutató  /  123