- Nuove Uscite
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Igék, főnevek, melléknevek
-
Alcím Előtanulmányok a mentális szótár szerkezetérőlSzerkesztő Kiefer FerencSorozatszám 28Oldalszám 140Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Codice articolo 9639372862Peso 243 g/db
-
Kötetünk előtanulmányokat tartalmaz a Strukturális magyar nyelvtan készülő negyedik kötetéhez.. Két tanulmány az igék eseményszerkezetével, kettő a poliszémia problémájával és egy a melléknevek szemantikájával foglalkozik.
Az igék eseményszerkezetének kérdése számos ponton máig tisztázatlan. Az egyik ilyen pont a -ra/-re ragos időmódosítók használatának a leírása (A diákok három napra elfoglalták az egyetemet), a másik egyes igeosztályok és igemódosítók összeegyeztethetőségi feltételeinek a megadása (Jancsi végigmulatta az előadást, Pisti elfelejtett ötkor telefonálni). Az első esetben elsősorban azt kell tisztázni, hogy melyek a használat szükséges és elégséges feltételei. GYURIS BEÁTA tanulmánya ehhez járul hozzá. A másik írás szerzője két igeosztály eseményszerkezetének a vizsgálatára összpontosít. A végig igekötővel kapcsolt igék egy része nem enged magához semmiféle időmódosítót, az elfelejt típusú igéknél pedig az időmódosító a beágyazott eseményre vonatkozik, nem az elfelejtés eseményére. Mindkét esetben érdekes reprezentációs problémák merülnek fel, amelyeket VARASDI KÁROLY tanulmánya mutat be.
A poliszémia (többértelműség) szinte minden szótári egységre jellemző. PETHŐ GERGELY tanulmányában bemutatja a fogalom hagyományos meghatározásával kapcsolatos problémákat, majd sorra veszi a rendszeres főnévi poliszémiatípusokat, végül a nem rendszeres poliszémiajelenségekkel foglalkozik. LADÁNYI MÁRIA esettanulmányának tárgya a hangadást jelentő igék poliszémiájának vizsgálata. Az angolban a hangadást jelentő igék és a mozgásminőséget jelentő igék között párhuzam figyelhető meg. A szerző megállapítja, hogy ez a párhuzam a magyarban is fennáll (A mozdony bezakatol az állomásra, A szél besüvít a kunyhóba), de a rendszeres poliszémia igazolására az angoltól eltérő módszert kell használni.
KIEFER FERENC tanulmánya a melléknevek szemantikájára vonatkozó ismereteinket rendszerezi. A mellékneveknek a korábbi munkáknál részletesebb osztályozását javasolja és az egyes osztályok egymástól való elhatárolására eddig nem, vagy nem eléggé rendszeresen használt kritériumokat is felsorol.