- Nuove Uscite
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései
-
Szerző T. Somogyi MagdaSorozatszám 3Oldalszám 124Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Codice articolo 9638601388Peso 206 g/db
-
A magyar nyelv alapvető sajátossága a szavak sokrétű toldalékolhatósága, gazdag alaktani rendszere. A toldalékok hagyományosnak számító hármas, képző-jel-rag szerinti osztályozása több ponton is vitatható.
A Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései című értekezésben T. Somogyi Magda elsősorban azzal foglalkozik, hogy a különböző toldalékkategóriák milyen szempontok alapján különíthetők el egymástól, és valójában hány kategóriára van szükség a mai magyar toldalékrendszer megfelelő leírásához. Röviden kitér a mai angol, német, orosz, török és finn nyelv toldalékrendszerezési gyakorlatára is.
Választ keres arra – a megfelelő besorolási kritériumok kiválasztása alapján – , hogy pl. a ma fokjelként értelmezett -BB (magas-abb, okos-abb), valamint az -É birtokjel (Pistá-é, tanuló-é) valóban jel-e, vagy inkább képző, illetőleg a denominális -ÉK (Kovács-ék, anyám-ék) formáns besorolható-e továbbra is a képzőkhöz. Felvázolja az adott problémakörök tudománytörténeti előzményeit, és ütköztetve a különböző véleményeket, ismerteti a legújabb nézeteket is.
Többet között tárgyalja a névszóragok vagy határozószó-képzők dilemmáját is, vagyis azt, hogy pl. a sor-onként, kutyá-stul, szép-en, angol-ul ragos névszóknak tekintendők-e, vagy inkább névszóból képzett határozószóknak.
Minden esetben igyekszik állást foglalni az egyes toldalékok besorolását érintő vitákban.
Az értekezés eredményei elsősorban a toldalékrendszerezési gyakorlat átértékelése szempontjából hasznosíthatók. Az új szempontú toldalékbesorolások együttesen érvényesíthetők mind a tudományos szintű nyelvleírásban, mind az anyanyelv oktatásában.
-
Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései
Magyar Nyelv, 2001-09-01, Posgay Ildikó