- New arrivals
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Az ember tragédiája - díszkiadás
Kérjük, hogy a kötet megrendelésekor vegyék figyelembe az egyedi gyártásból eredő esetenkénti hosszabb teljesítési időt.
Drámai költemény, harmadik díszkiadás, Zichy Mihály húsz képével rézfénymetszetben.
Eredeti kiadás – Budapest, Az Atheneum R. Társulat Kiadása, 1893.
Reprint kiadás – Pytheas Könyvmanufaktúra, 2020
Kétszáz éve, 2023. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiájának szerzője.
A Tragédia az emberiség történelmének kiemelkedő jeleneteit foglalta magába, úgy, hogy ezek során az őket egybefoglaló mennyei keretjáték jelképeivel az emberi lét értelmét kísérelje meg kifejezni.
Madáchnak szerencséje volt. E burokban született remekmű megkapta más nagyoktól mindazt, ami létrehívójában csak az ihletettség felfokozottsága idején volt teljes értékű. Arany páratlan türelemmel és tapintattal úgy simította át a drámai költemény szövegét, hogy az zavartalanul kerülhetett az élőnyelv áramlásába. Paulay Ede észrevette a Tragédiában rejlő kivételes színpadi lehetőségeket, színre vitte, s útjára indította a magyar színházi élet eleven fejlődésében. Zichy Mihály pedig olyan illusztrációkat készített hozzá, amelyek a színházhoz nem jutó olvasók képzeletében is maradandó hatással idézték fel a mű történelmi és kozmikus látomásvilágát.
Zichy Mihály 1885 nyarán kezdte el Madách Imre főművének, Az ember tragédiájának az illusztrálását. Zichy Mihály akkor az orosz cár, I. Miklós udvari festője volt. A korabeli híradások szerint a cár Zichynek szeptembertől kezdve két havi szabadságot adott, hogy Madách művéhez elkészítse a rajzokat.
Zichynek a Tragédiához készített rajzai önmagukban is elegendően lennének, hogy neve örökre fennmaradjon. A művész a lapokat krétával rajzolta. Bár feladata a könyv díszítése volt, művei inkább csak tartalmukban igazodtak a kötethez, és nagy formájuk messze túlnőtt azon. Rajzai valóságos kartonok, akkora méretűek, hogy önálló albumot könnyebb lett volna készíteni belőlük. A könyv végül is félakkora lett, mint az eredeti rajzkartonok, így a rajzokat mechanikai eljárással kicsinyíteni kellett. A rajzokon Zichy Pétervárott dolgozott, Az ember tragédiája szövegét viszont itthon szedték, így a díszkiadásban nagy betűtükröt alakítottak ki, s a szöveget ornamentikus keretbe foglalták.
A mű hatalmas erővel mozdította meg a festő képzeletét, dekoratív, érzelmes, drámai képekben vallott a világtörténetről. Nem túlzás annak kimondása, hogy ez esetben Madáchcsal egyenértékű munkát végzett a művész: amit a költőnek nem volt ideje-ereje megjeleníteni, azt a festő láthatóvá tette. Zichy önállóságára és képzeletének szárnyalására legszebb példa a világűrben lebegő Ádám és a Luciferrel a kertben enyelgő Éva. Átélhető illúziót ad az a mozdulat, ahogyan Lucifer a mellénél fogva ragadja föl a magasba az öntudatlan Ádámot, s az is, ahogyan a kacér asszonyt megrajzolta.
Zichyt minden bizonnyal a Tragédia cselekvésvágyra serkentő pesszimista világ- szemlélete, világképe ragadta meg, ugyanakkor komoly intellektuális és művészi kihívást is jelentett számára a mű képi formába öntése. Közel egy év alatt tizenöt jelenettel készült el, ezeket 1886 őszén a Műcsarnok be is mutatta, s az anyagot a közönség nagy elismeréssel fogadta.
Ekkor írta a korabeli műbíráló: kitűnőbb magyarázója még nem sok akadt költőnek, mint Zichy Madáchnak. Az illusztrációk némelyike egész monumentális kompozíció, történelmi és korjelző nagy vonásokkal. Bátran hozzátehetjük: a Párizstól Moszkváig és Tbilisziig világhíres Zichy Mihály Madách, s később az Arany-balladák illusztrálásával a magyar művészet legjobbjai, legnagyobbjai közé emelkedett már a maga korában.
1887-ben az Athaeneum Kiadó ezekkel a rajzokkal jelentette meg a mű első díszkiadását. Zichy később az anyagot még öt jelenettel kiegészítette, s a következő, 1888-as díszkiadás már ezeket a lapokat is közölte. Aztán ez a díszkiadás jelent meg 1893-ban változatlan formában. Ő maga mindig torzónak, nem befejezettnek emlegette ezt a sorozatát. Bátyjának írt egyik levelében a lecsonkított jelzőt használta a Tragédiához készült képciklusával kapcsolatban. Zichy eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy a mű lényegét, eszmei tartalmát, kétpólusú világképét – például Lucifer és Ádám ellentétes világnézete, hit és kétely, bizalom és kiábrándulás – ellentétes képpárokban jelenítse meg. Példaként a római színhez készült illusztrációit említhetjük, amelyek egyikén a hedonizmust, a másikon a keresztény hitet ábrázolja.
Zichy Mihály a korszak és a helyszín megjelenítésében minden részletre figyelt, a szereplőket életszerűen megjelenített szituációba helyezte.
Nemcsak a műcsarnokbeli kiállítás közönsége fogadta lelkesen Zichy szénrajzait, hanem illusztrációs anyagként az olvasóközönség körében is rendkívül népszerűek voltak, és mélyen beivódtak a köztudatba. Ez részben annak köszönhető, hogy Az ember tragédiája díszkiadása nagy példányszámban jelent meg, másrészt annak, hogy Zichy látásmódja felettébb közel állt a drámaköltő szemléletmódjához, és nagyon mélyen átérezte a madáchi gondolatot. Az is összetevője a népszerűségnek, hogy Zichy rendkívül virtuóz rajzoló volt, aki fantasztikus finomsággal és komponálókészséggel adta vissza a jelenetek drámai csúcspontjait. Nagyon érdekes, szinte színpadszerű terekkel dolgozott, s ez annyira meghatározta a Tragédia képi megjelenítését, hogy a 20. század elejéig nem tudtak szabadulni tőle azok a rendezők sem, akik színre vitték a darabot. Zichy rajzaiból kiindulva tervezték meg a színpadképet.
Nagyon nehéz a teljes Zichy-életmű feldolgozása. Különös figura volt Zichy. Egyszerre volt világpolgár és erős nemzeti érzelmekkel megáldott művész. 1849-ben elköltözött Szentpétervárra, ahol először az orosz nagyhercegi udvarban, majd a cári udvarban dolgozott. Eleinte Katalin nagyhercegnő udvarában, majd 1852-től egymás után négy cár – I. Miklós, II. Sándor, III. Sándor és II. Miklós – szolgálatában dolgozott. A cár udvari festőjévé kinevezett Zichy Mihály szorosan kapcsolódott az orosz irodalomhoz is. Számos orosz alkotó, így Lermontov, Gogol és Goncsarov műveihez is készített illusztrációkat.
A festő maga is tudta, ahhoz, hogy valaki jól illusztráló művész lehessen, szeretnie kell az olvasmányt, a könyveket. A tények azt bizonyítják, hogy Zichy Mihály nagy könyvolvasó volt. Leginkább az olyan műveket szerette, amelyek megmozdították művészi képzeletét. Különösen kedvelte a regényes történeteket, a naivan hősies népi mondákat és a filozófiai gondolatmeneteket rejtő cselekményeket.
Az 1870-es években már Párizsban élt, ahonnan gyakran meglátogatta a walesi herceget, akinek szintén dolgozott. A francia fővárosból aztán visszatért Szentpétervárra. Életműve ily módon rendkívül szétszóródott. Vannak alkotásai az Angol Királyi Gyűjteményben, Szentpéterváron az Ermitázsban, az Állami Orosz Múzeumban, Moszkvában pedig a Tretyakov Képtárban. Ezek egy része publikált, másik részük publikálatlan. Ezért nehéz az életmű feldolgozása, bár Magyarországon már az 1930-as évektől foglalkoznak munkásságának értékelésével. Zichy Mihályt a művészettörténeti köztudat a 19. század egyik legjobb rajzművészeként tartja számon.
Zichy fölényes rajztudása, az irodalmat átérző és megjelenítő képessége magával ragadja a mai nézőt is.
Az ember tragédiájában Zichy Mihály húsz képe a következő jeleneteket ábrázolja:
Lucifer az Úrral szemben
A Paradicsomban
A Fáraó és a haldokló rabszolga
Lucifer és a Fáraó
Miltiades sorsa
Lucifer köszönti a halottat Rómában
Hippiá szavai
Péter apostol
Tankréd a Patriarha előtt
Isaura búcsúja Tankrédtól
Éva pénzt kér
Danton a nyaktilónál
Keplerné légyottja
A londoni vásár
A gyermeket elszakítják anyjától a Falanszterben
Ádám és Éva a Falanszterben
Ádám az Űrben
Az eszkimó vendége
Ádám a mű végén
Az Úr szava: Küzdj és bízva bízzál
Díszkiadások története:
- a) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Írta Madách Zichy Mihály tizenöt képével fénymetszetben. Budapest, 1887, Athenaeum R.T. 229 p., 15 t.
- b) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Második, öt rézfénymetszettel bővített díszkiadás. Zichy Mihály húsz képével, rézfénymetszetben. Budapest, 1888. Athenaeum R.T. 231 p., 20 t.
- c) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Harmadik díszkiadás. Zichy Mihály húsz képével rézfénymetszetben. Budapest, 1893. Athenaeum R.T. 231 p., 20 t.
- d) További díszkiadások: 4. kiad. 1895; 5. kiad. 1898; 6. kiad. 1905.
-
Article No. AzembertragediajaWeight 1 kg/pcs
-
TINTA blog, 2023-04-24