Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében

A szaknyelvi kommunikáció és az azzal érintkező összes nyelvterület életbevágóan fontos eleme a nyelvi versenyképességnek. Akkor versenyképes egy nyelv, ha minden kommunikációs területen képes betölteni a funkcióját. Ez különösen nagy kihívás az egyre inkább nemzetközivé váló tudományterületek, szakmai területek időszakában. A szaknyelveknek egyszerre kell biztosítaniuk a közérthetőséget, illetve a nemzetközi szakmai kritériumoknak való pontos megfelelést.
A XX. század közepétől fogva a globalizációs folyamatok kiteljesedése következtében a második nyelvként használt nemzetközi közvetítő nyelvek státusa átrendeződött: részben a regionális közvetítő nyelvek jelentőségének csökkenése és a kisebbségi nyelvek tagadhatatlan visszaszorulása miatt, részben pedig azért, mert a múlt század végére e szakmaspecifikus nyelvek szerepét az angol vette át.
Ez a tanulmánykötet a szaknyelvi kommunikáció és a szaknyelvkutatás legjelentősebb problémaköreit igyekszik feltárni. Körbejárja az informatika, az orvosi kommunikáció szaknyelvi kérdéseit, foglalkozik a határon túli szaknyelviséggel, áttekinti az anyanyelvoktatás terminológiai problémáit, a szaknyelvek általános és pragmatikai jellemzőit. Olvashatunk az uniós környezetben jelentkező szaknyelvi kihívásokról, a magyar jogi szaknyelv legfrissebb kutatásairól, a fordítástudomány és a nemzetközi terminológia újdonságairól.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságával és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével közösen Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében címmel nemzetközi magyar szaknyelvi konferenciát rendezett 2017. január 18–20-án. A tanulmánykötet összefoglalja a tanácskozáson bemutatott legfrissebb tudományos eredményeket, ily módon kíván választ adni a magyar nyelvstratégia szaknyelvi kommunikációt és terminológiastratégiát érintő kérdéseire.

Köszöntő / 5
Szerkesztői előszó / 7
Szakmák és szaknyelvek hatása
Prószéky Gábor
Az informatikai eszközök hatása a magyar nyelvre és a magyar szaknyelvekre / 11
Bősze Péter
A magyar orvosi nyelv jelentősége, helyzete, teendők / 16
Az oktatás nyelve
Eőry Vilma
Az anyanyelvoktatás terminológiája. Kerekasztal. Bevezető előadás / 23
Hajas Zsuzsa
A középiskolai nyelvi fogalomkincs / 30
Szerecz György
Leíró grammatikai szakszavak az iskolai nyelvtanoktatásban / 37
Jogi szaknyelv
Fischer Márta
Magyar szaknyelvek – uniós terminológia – kihívások / 45
Beretka Katinka
Magyar szaknyelvek Szerbiában / 53
Dobos Csilla
A magyar jogi szaknyelv. Kerekasztal / 60
Szabó Miklós
Tisztességes eljárás – joghoz való hozzáférés – jogi nyelv / 64
Vinnai Edina
A jegyzőkönyvezés gyakorlata a rendőrségi és a bírósági eljárásban / 69
Terminológia, szaknyelvi fordítás
Fóris Ágota – Tamás Dóra Mária
Terminológia nemzeti és nemzetközi keretek között / 77
Kis Ádám
Szöveg és terminus / 83
Kurtán Zsuzsa
A szakmai nyelvhasználat: oktatás, kutatás és nyelvi tervezés / 107
Heltai Pál
Kerekasztalvita-indító: Fordított és nem fordított szövegek minősége / 117
Dróth Júlia
Hibatípusok egy nyelvészeti folyóirat eredetileg magyarul írt szövegeiben és a szakfordításokban / 124
Klaudy Kinga
Eredeti magyar szakszöveg vs. fordított magyar szakszöveg / 132
Bölcskei Andrea – Kuna Ágnes – Szoták Szilvia
Szaknyelvi kommunikáció, terminológia: egy kerekasztal-beszélgetés tanulságai / 141