- New arrivals
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A tudományok között a nyelvtudomány az egyik legősibb. Az emberi nyelvet, a költői és az irodalmi alkotás nyelvezetét már a görög és a római korban mélyre­hatóan vizsgálták. A több évezrede elkezdett nyelvészeti, nyelvleíró kutatómunka később sem hagyott alább, a középkorban a latin és görög nyelv mellett megindult a nemzeti nyelvek szabályszerűségeinek a feltérképezése. A 19. század nyelvbúvárai már a természettudományokhoz hasonló törvényszerűségekkel írták le a nyelveket.
A 20. századot szokás a fizika századának nevezni, hiszen a fizikusok addig el sem képzelt újszerű elméletek segítségével és új részecskék felfedezésével haladták meg a klasszikus fizika addigi eredményeit. A fizikához hasonló forradalmi változások történtek a 20. században a nyelvészetben is. Ekkor a nyelvészek gyakran tagadva az addigi kutatások eredményeit, magasabb szinten, gyökeresen új elméleteket állítottak fel a nyelvről, újszerű módon fogalmazták meg a nyelv fogalmát, új módon írták le a nyelvhasználó és a nyelv kapcsolatát, újra­értelmezték a nyelv történetét.
A Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században című könyv közérthető módon – gyakran idézve az eredeti, mára már klasszikus nyelvészeti művekből – mutatja be fontos nyelvészeti iskolákon keresztül a fent vázolt fejlődést. A könyv függelékében az elmúlt század 12 elméletalkotó, nagy nyelvészének az életrajza olvasható.
A könyv szerzője, Bencédy József, a magyar nyelvészek doyenje, több évti­zedes oktatói tapasztalatait is felhasználva vezeti végig az olvasót a 20. századi nyelvészeten, amelynek eredményei nélkül napjainkban nem használhatnánk automatikus fordítóprogramokat és mesterséges beszédet előállító szerkezeteket.
-
Alcím 12 nyelvész életrajzávalSzerző Bencédy JózsefSorozatszám 25Oldalszám 130Kötés típusa puhafedelesFormátum A/5Article No. 9786155219399Weight 163 g/db
-
Előszó / 7
- ELŐZMÉNYEK / 9
1.1. Az újgrammatikus iskola / 10
- A MODERN NYELVÉSZET ALAPJAI / 13
2.1. Ferdinand de Saussure (1857–1913) /
a strukturalista paradigma megalapozója / 13
- A STRUKTURALIZMUS / 19
3.1. A prágai fonológiai vagy funkcionális iskola / 21
3.1.1. Vilém Mathesius (1882–1945) /
a mondat aktuális tagolásának kutatója / 21
3.1.2. Vladimír Skalička (1909–1991) /
a nyelvtipológia és a nyelvkarakterisztika átfogalmazója / 22
3.1.3. Roman Jakobson (1896–1982) /
a megkülönböztető jegyek felismerője / 23
3.1.4. Nyikolaj Trubeckoj (1890–1938) /
a fonológia megalapozója / 31
3.1.5. André Martinet (1908–1999) /
a nyelv kettős tagoltságának megfogalmazója / 33
3.1.6. Émile Benveniste (1902–1976) /
az indoeurópai társadalom rekonstruálója a szókincs alapján / 37
3.2. A koppenhágai glosszematika / 40
3.2.1. Louis Hjelmslev (1899–1965) /
a szélsőségesen merev strukturalizmus képviselője / 40
3.3. Az amerikai leíró nyelvészet / 44
3.3.1. Edward Sapir (1884–1939) /
az elmélet és a nyelvleírás mellett a beszélő ember kutatója / 44
3.3.2. Leonard Bloomfield (1887–1949) /
a nyelvleírás fejlesztője / 48
3.3.3. Zellig S. Harris (1909–1992) /
az első transzformációs nyelvész / 55
3.3.4. Noam Chomsky (1928–) /
a generatív transzformációs grammatika megalkotója / 57
- A SZÖVEGTAN / 66
- A STILISZTIKA / 76
- A PSZICHOLINGVISZTIKA / 86
- A SZOCIOLINGVISZTIKA / 90
- A „BUDAPESTI ISKOLA” / 101
Utószó / 108
Nyelvészéletrajzok / 109
Szakirodalom / 117
Névmutató / 123
-
Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
Magyar Tudomány, 2015-08-01, Kárpáti László
Bencédy József Nylevtudományi elméletek és nézetek a 20. században
Alkalmazott Nyelvtudomány (182. oldal), 2015-01-05, Kárpáti László
Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században
Édes Anyanyelvünk (18. oldal), 2014-06-02, Wacha Imre
Nyelvészettörténet első kézből
Élet és Tudomány (79. oldal), 2014-01-14, Galambos Kristóf
A nyelvészet forradalma a 20. században – Beszélgetés Bencédy Józseffel, új kötete kapcsán
Olvass bele, 2013-10-14, Kiss Gábor