- New arrivals
- Mindenki angolul tanul
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
A lexikográfia Magyarországon
-
Szerkesztő Fóris Ágota, Pálfy MiklósSorozatszám 35Oldalszám 196Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Article No. 9637094148Weight 330 g/db
-
Az idők folyamán a nyelvek leírásának két jól elkülöníthető része alakult ki. Az egyik a nyelv szabályszerűségeit, azaz nyelvtanát írja le, ezt hagyományosan grammatikának nevezzük. A másik rész a lexikográfia, ez a nyelv szavait leltározza, a szókészlet egyes elemeit különféle - értelmező, etimológiai, kétnyelvű stb. –szótárakban veszi lajstromba. A két rész 𠄺 grammatika és a szókészlet –szorosan összefügg, hiszen a nyelvtani szabályok nagy része a szótárban lévő szavak kapcsolódásának mikéntjét és a szavak mondatba illesztésének módját adja meg.
A magyar nyelvtan leírását, kutatását az elmúlt évszázadokban folyamatosan 𠄾gy-egy korban akár többen is –kiemelkedő módon végezték. Ezzel ellentétben a szókészlet vizsgálata és így a szótárírás is igen gyakran, sajnálatos módon hátérbe szorult. Természetesen a közelmúltban is voltak néhányan, akik igen magas színvonalú tanulmányokban fejtették ki nézetüket és kutatási eredményeiket a szótárírásról. Elég ha Országh Lászlóra, a nagy magyar𠄺ngol szótárak és a hétkötetes értelmező szótár főszerkesztőjére vagy O. Nagy Gáborra, a neves közmondás és szóláskutatóra utalunk. Nem feledkezhetünk el Kiss Lajosról sem, aki egymaga állította össze a földrajzi nevek kétkötetes etimológiai szótárát.
A pécsi doktori iskola vezetője, Szépe György jól érezte néhány évvel ezelőtt, hogy hasznos, hiánypótló, ha a magyar lexikográfusok legjavát meghívja egy-egy előadásra Pécsre, a Janus Pannonius Tudományegyetemre, hogy számoljanak be kutatásaikról, éppen aktuálisan szerkesztett szótárukról. Fóris Ágota és Pálfy Miklós által szerkesztett kötetünk első felében az olvasó az ott elhangzott 7 előadás szerkesztett változatát olvashatja. A kötet második részében a doktori iskola résztvevőinek egy-egy kisebb, kiérlelt cikkét adjuk közre.
A kötet írásai a lexikográfia számos izgalmas oldalát mutatják be. A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik a mindennapi szótárhasználaton túl többet szeretnének tudni arról, hogy milyen elvek vezérlik a szótárszerkesztőt aprólékos munkája közben. Ugyanakkor az érdeklődő olvasó a kötet tanulmányai révén bepillantást nyerhet a szótárírás gyakorlati részébe is.
-
A lexikográfia Magyarországon
Bolletino della Societa di Linguistica Italiana (92. oldal), 2005-06-01, Fábián Zsuzsanna