Categories
Most popular products
Newsletter
Payment solution
Recommended products
Certificate
SSL Certificate
Product Details


Mihályi tájszó- és névtár

-20%
Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
  • Mihályi tájszó- és névtár
12.6 
10.08
Bonus point : 0.1 €
Megjelenés dátuma 
:
2 022

 

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

 

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év). Tájszavak, személynevek (család- és keresztnevek), földrajzi nevek (falurész- és utcanevek, dűlőnevek), háziállatok nevei, névcsúfolók, Mihályi fő nevezetességének, a Dőry-kastélynak a története is olvasható a kötetben. Térképek és képek, középületek és emlékművek bemutatása, valamint egy rövid falutörténet segítenek az eligazodásban. A tájszótár korszerűsített nyelvjárási lexikográfiai elvek alapján készült, s több tudnivalót is következetesen közöl a szócikkekben (milyen tájszótípus, mikor jegyezték föl, kihalt vagy ma is él; mezőgazdasági szó vagy más; stb.). Egy-egy néprajzilag is érdekes tájszó részletesebb bemutatást kapott (pl. bohócjárás, hanyiszéna, rábaköziperec).
A Mihályi tájszó- és névtár a nyelvtudomány és a néprajz, valamint a művelődéstörténet, helytörténet művelőin kívül minden érdeklődőnek érdekes olvasmányul kínálkozik. Ha tallózik benne, megtalálja az Olvasó, ami a legjobban érdekli. A könyvet némi túlzással akár Mihályi lexikonnak is nevezhetnénk, amelyben Rábaközről természetszerűleg gyakran esik szó.
Kiss Jenő a rábaközi Mihályiban született (1943) és nevelkedett. 1966 óta az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének a tanára, 2018-tól emeritus professzorként. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, Széchenyi-díjas, Mihályi község díszpolgára. Nyelvész, fő kutatási területei a dialektológia, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet és a nyelvtudomány-történet. Nyelvjárástani kutatásának központjában szülőfaluja nyelvének a vizsgálata áll. Ennek a nyelvjárásnak gyermekkora óta birtokában van. Nyelvészeti gyűjtéseit otthonos terepen, rokonai, barátai, ismerősei körében végezte és végzi.

 

  • Alcím
    Tájszavak, földrajzi, személy- és állatnevek. Múlt és jelen
    Szerző
    Kiss Jenő
    Sorozatszám
    225
    Oldalszám
    626
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    B/5
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    Article No.
    9789634093442
    Weight
    1 kg/pcs
  •  

    Előszó  /  11

    1. A tájszavak / 16

    1.1. A tájszótípusok  /  17

    1.1.1. A köznyelvtől való eltérésük jellege szerint  /  17

    1.1.2. Beszélőközösségbeli használati érvényük szerint  /  18

    1. A tájszótár / 20

    2.1. A szócikkek szerkezete  /  20

    2.2. A hangjelölés  /  23

    2.3. A mihályi nyelvhasználat fő regionális jellemzői  /  24

    2.4. A rövidítések és a jelek  /  25

    1. Az Új mihályi tájszótár / 29

    3.1.A. Jelentésalapú, tartalmi rendező elvű (szemasziológiai) tájszólista              415

    3.1.B. A jelentésbeli tájszavak listája  /  500

    3.2. A mihályi tájszavak tagolódása, kiválasztott szócsoportjai betűrendes szólistákban. Segédlet a tájékozódáshoz és feldolgozáshoz  /  503

    3.2.1. A tájszótípusok szerint  /  503

    3.2.1.1. A köznyelvben nem vagy kevéssé ismert fogalmakat jelölő, Mihályiból adatolható szavak, fogalmi tájszavak (= F)  /  503

    3.2.1.2. A köznyelvi megfelelőjüktől jelentésükben eltérő mihályi szavak, azaz a mihályi jelentésbeli tájszavak (= J)  /  506

    3.2.1.3. A köznyelvi megfelelőjüktől csak lexémaszinten eltérő, azaz névbeli tájszavak (= N)  /  506

    3.2.1.4. A köznyelvi megfelelőjüktől morfémaszinten nem, csak hangalakjukban eltérő tájszavak, az alaki tájszavak (= A)  /  506

    3.2.2. A tájszavak társadalmi rétegződésük szerint  /  507

    3.2.2.1. Az Új mihályi tájszótárban szereplő, az Értelmező kéziszótárba (2003) föl nem vett, azaz a szűkebben értelmezett tájszavaknak a betűrendes listája (= -)  /  507

    3.2.2.2. A Magyar értelmező kéziszótár táji, tájnyelvi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható tájszavainak a betűrendes listája (= táj)  /  515

    3.2.2.3. Az Értelmező kéziszótár népnyelvi, népi, ill. kissé népi minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható címszavainak a betűrendes listája (= nép)  /  516

    3.2.2.4. Az Értelmező kéziszótár mezőgazdasági minősítéssel közölt, Mihályiból is adatolható szavainak betűrendes listája (= Mezőg)  /  519

    3.2.3. A tájszavak szinkrón nyelvhasználati érvénye szerinti rétegződés (az archaikus tájszavak)  /  520

    3.2.3.1. Kihalt (†) mihályi (táj)szavak  /  520

    3.2.3.2. Emlékezeti (↓↓↓) mihályi tájszavak  /  521

    3.2.4. Egyéb szempontok szerint  /  522

    3.2.4.1. Címszavak, amelyeknek a szócikkében néprajzi vonatkozású adat, leírás, megjegyzés olvasható.  /  522

    3.2.4.2. Német (túlnyomórészt bajor-osztrák) eredetű mihályi tájszavak  /  523

    3.2.4.3. 1913-ban közölt mihályi tájszavak  /  525

    1. Tulajdonnevek / 527

    4.1. Földrajzi nevek  /  527

    4.1.1. Tájegység: Rábaköz  /  527

    4.1.2. Folyók, vizek  /  529

    4.1.3. A település: Mihályi  /  533

    4.1.3.1. Történeti visszapillantás  /  533

    4.1.3.2. A mihályi kastély története  /  537

    4.1.4. Belterület  /  539

    4.1.4.1. Falurészek  /  539

    4.1.4.2. A faluközpont  /  541

    4.1.4.3. Utcák  /  543

    4.1.4.4. Hidak  /  551

    4.1.4.5. Egyéb  /  552

    4.1.4.6. Középületek, közművek  /  553

    4.1.4.7. Köztéri szobrok és emlékművek  /  560

    4.1.5. Külterület: a mihályi határ  /  561

    4.1.5.1. Dűlőnevek  /  561

    4.1.5.2. Országutak  /  568

    4.2. A személynevek  /  568

    4.2.1. Egyénnevek (1198-ból)  /  568

    4.2.1.1. Az 1198-as személynevek az eredeti írásmód szerint  /  569

    4.2.1.2. Az 1198-as női és férfinevek (betűrendben)  /  569

    4.2.1.3. A nevek eredete (betűrendben)  /  569

    4.2.2. A keresztnevek  /  571

    4.2.2.1. 1690–1895 között (30 évnyi időszakokban és felekezeti bontásban, betűrendben és gyakorisági sorrendben)  /  571

    4.2.2.1.1. A női nevek  /  571

    4.2.2.1.2. A férfinevek  /  574

    4.2.2.2. A 2017-es keresztnevek betűrendben és gyakorisági sorrendben  /  577

    4.2.2.2.1. A női nevek  /  577

    4.2.2.2.1.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es női nevek használatában  /  578

    4.2.2.2.2. A férfinevek 2017-ben  /  578

    4.2.2.2.2.1. Egyezések és különbségek az 1690–1895 közötti és a 2017-es férfinevek használatában  /  579

    4.2.3. A névcsúfolók  /  580

    4.2.4. A családnevek  /  581

    4.2.4.1. Mihályi családnevek 1432 és 1653 között  /  581

    4.2.4.2. 2017-ben  /  585

    4.2.4.2.1. Egyezések és különbségek az 1715–1895 közötti és a 2017-es családnevek használatában  /  587

    4.2.4.3. Névgyakorisági kitekintés  /  588

    4.2.4.3.1. Mihályi családok és családnevek (1715–1895 között és 2017-ben)  /  588

    4.2.4.3.2. A leggyakoribb családnevek Rábaközben 1715 és 1895 között  /  589

    4.2.4.3.3. Családnév-írásváltozatok Mihályiban  /  589

    4.2.4.3.4. Családnév-változtatások Mihályiban a 20. században  /  589

    4.2.4.3.5. Régi (16–17. századi) magyar családnevek a 2017-es mihályi családnevek között (eredetmagyarázattal)  /  589

    4.3. Állatnevek  /  596

    4.3.1. 1981-ben  /  596

    4.3.2. 2019-ben  /  598

    1. Mellékletek / 600

    5.1. A mihályi tájszavak forrásai, gyűjtése és adatközlői  /  600

    5.1.1. A források  /  600

    5.1.2. Az anyaggyűjtés  /  601

    5.1.3. Az adatközlők  /  602

    5.2. Fényképek  /  606

    5.3. Térképek  /  609

    5.4. Mihályi vázlatos története  /  614

    1. Irodalomjegyzék / 616