Új jelszó kérése
Kínálatunk
ÚJDONSÁGOK
Hírlevél
Termékajánló
Fizetési megoldás
Látogató számláló
0
0
2
1
7
5
8
Termék részletek


TINTA madaras falinaptár - 2015

-20%
Raktárkészlet: NINCS
TINTA madaras falinaptár - 2015
2 500 Ft
Akció: 2 000 Ft2000
Megjelenés dátuma 
:
2014
Elfogyott

 

  • Alcím
    Jeney Zoltán festményeivel
    Oldalszám
    13
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    A/4
    Raktárkészlet
    NINCS
    ISBN
    naptar2015
    Tömeg
    150 g/db
  • A madaras falinaptár képeiről a TINTA Könyvkiadó Facebook-oldalán talál mutatványt. 

    A naptárban a következő 27 madár képe és leírása található: 

    Császármadár: A császár előtag szláv jövevényszavunk, az összetételben ’kiváló, kitűnő’ jelentésű, a madár ízletes húsára utal. A madár szavunk ismeretlen eredetű. Magyarországon az Északi-középhegységben fordul elő kisebb számban. Állandó, nem költöző madár. 

    Darázsölyv: Ölyv madárnevünk török eredetű, a honfoglalás előtti időből származik. A név előtagja a madár táplálékára utal, mert étlapján főként különféle darazsak szerepelnek. A darázsölyv dombvidéki tölgyeseinkben költ. 

    Erdei pityer: A pityer szó hangutánzó eredetű. Az erdei jelző a madár élőhelyére utal: ritkás erdőkben, tisztásokon, irtásokban, erdőszéleken fordul elő. Az erdei pityer április közepén érkezik Afrikából a Kárpát-medencébe. 

    Fekete gólya: A gólya szavunk bizonytalan eredetű, talán hangutánzó szó. A madár fekete jelzőjét onnan kapta, hogy majdnem teljesen fekete, csak a hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös. Nagyobb ártéri erdeink (pl. Gemenc) ritka fészkelője. 

    Füleskuvik: A kuvik vitatott eredetű, talán hangutánzó szó. A füles jelzőt fölmereszthető tollfüléről kapta. A kuvikokkal ellentétben hangja nem kellemetlen. Hazánkban szórványosan költ. 

    Fürj: A fürj madárnevünk bizonytalan eredetű. Valószínűleg fürge szavunkkal hozható összefüggésbe – a madár fürge mozgása, gyors futása lehetett a névadási szemlélet háttere. Magyarországon elterjedt fészkelő, állománya újabban erősödik. 

    Gólyatöcs: Az összetett madárnévben a töcs utótag a madár hangját utánzó szóból lett madárnévvé. Nevében a gólya szó azért szerepel, mert olyan, mintha a gólya kicsinyített mása lenne. Szikes vizeink mellett fészkelő, vonuló madár. 

    Hantmadár: A név a madár élőhelyével kapcsolatos: előszeretettel üldögél kiálló hanton, kövön, tuskón. A hantmadár sík- és dombvidékeink nyílt, száraz, kopár területein nem ritka fészkelő, de állománya csökkenőben van. 

    Haris: Haris szavunk hangutánzó eredetű. A harsog, harsan igékkel függ össze, és a madár messze hangzó, harsogó hangjára utal. A haris alig nagyobb, mint egy rigó. Hazai költőállománya igen megfogyatkozott az utóbbi évtizedekben. 

    Házi veréb: A veréb név szláv eredetű jövevényszavunk. A házi jelző élőhelyére utal: településeken élő, ma már kozmopolita faj. Gyakorisága miatt sokfelé csak madár néven utalnak rá. Egyedszáma csökken, ezért fölkerült a védett madarak listájára. 

    Lappantyú: A lappantyú madárnév származékszó, a lappan (lappang) ige lappant ’rejtőzik’ származékából való. A madár lappangó, rejtőzködő életmódja alapján kapta. Fakéregmintázatú tollazatával tökéletesen beolvad környezetébe. Fő földrajzi elterjedési területei Európa és Közép-Ázsia. 

    Mezei veréb: A veréb név szláv eredetű jövevényszavunk. A mezei jelző arra utal, hogy nem ragaszkodik az ember környezetéhez úgy, mint a házi veréb, hanem mezőgazdasági területeken, főképpen gabonatermő vidékeken és liget­erdőkben fészkel. Magyarországon rendszeres fészkelő. 

    Nagy póling: A póling név hangutánzó eredetű. A nagy jelző a faj impozáns méretére, termetére utal, ugyanis a legnagyobb európai partimadár. Hazánkban rendszeresen fészkel. 

    Őszapó: Az őszapó név az őszapa erdélyi, tiszántúli tájszóból vált szaknyelvi névvé. Nevét onnan kapta, hogy a madár fejbúbja vagy egész feje fehér. Nagyon hosszú farkú cinegefaj. Az őszapó Magyarországon még gyakori fészkelő, állandó madár. 

    Pettyes vízicsibe: Jelzőjét pettyes tollazata után kapta, e mintázat segítségével könnyebben be tud olvadni környezetébe. Csibének kis termete és pityegő hangja miatt hívják. A vízi előtag élőhelyére utal. Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, megfelelő időjárás mellett egy-egy példány itt is telel. 

    Rétisas: A sas bizonytalan eredetű szavunk. A réti jelző a faj gyakori tartózkodási helyére utal. Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területeket kedveli. Magyarországon kis számban fészkel. 

    Sárga billegető: A billegető név arra utal, hogy a madár hosszú farka lépegetés, futkosás közben billeg. A sárga jelzőt a hím nyári tollazata alapján kapta. Domb- és síkvidéki vizenyős rétek és legelők jellemző madara, ezért réti billegetőnek is nevezik. Magyarországon gyakori költőfaj. 

    Sárgafejű királyka: Nevét onnan kapta, hogy a hím fejbúbján narancsszínű, a tojóén citromsárga sáv húzódik, amelyet a két oldalról keretező fekete szegély mintegy koronaként kiemel. A királyka Európa legkisebb termetű madara. Magyarországon téli vendég, részben átvonuló. 

    Szalakóta: A név a szarakakóta alakra vezethető vissza, amelyből a szarakóta változaton keresztül jött létre a mai forma. Vonuló madár, április végén érkezik vissza a Kárpát-medencébe afrikai telelőhelyéről. Magyarországi állománya mára nagyon megcsappant. 

    Szárcsa: A neve származékszó. Az elavult, ’kopasz, világos’ jelentésű szár főnévből alakult -csa kicsinyítő képzővel, amely a madár csőrének és homloka tollatlan, csupasz részének fehér színére utal. Vonuló madár, de a nem befagyó tavaknál áttelel. Halastavakon komoly károkat okoz. 

    Szarka: A szarka név valószínűleg valamely déli szláv nyelvből származik. A madár az éberség, a fecsegés és a tolvajlás szimbóluma. Fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van. A szarka mindenevő, veszedelmes fészekrabló. Magyarországon közismert, gyakori madár. 

    Székicsér: A csér szó valószínűleg hangutánzó eredetű. A széki, sziki jelző a madár tartózkodási helyére, a szikesekre utal. Torkán jellegzetes folt van, fekete kerettel. A székicsér a hortobágyi legelők csökkenő létszámú, ritka fészkelő madara. 

    Széki lile: A lile madárnév hangutánzó eredetű. A szik főnévből származó széki jelző a madár élőhelyére, a szikes területekre utal. A széki lile a lilefélék családjának fekete csőrű és lábú faja. Az alföldi szikes tavak környékén fészkel, ritka madár. 

    Szikipacsirta: A pacsirta szó hangutánzó eredetű, a madár csicsergő, pityegő hangját adja vissza. A sziki jelző élőhelyére utal: szikes legelőkön, elsősorban a Hortobágyon, kis számban költ. 

    Uráli bagoly: A bagoly név ismeretlen eredetű, az uráli jelzőt az Európát Ázsiától elválasztó Urál hegységről kapta. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert nem csak Szibéria boreális erdeinek lakója. Az uráli bagoly Magyarországon a Zemplénben költ. 

    Vörös vércse: A vércse szavunk származékszó: a vér főnév -cse kicsinyítő képzős alakja. A névadás alapjául a madár háttollazatának vöröses színe szolgált. Magyarországon igen gyakori, legismertebb ragadozó madaraink közé tartozik. 

    Forrás 

    Jakabb Oszkár: Madárnévkalauz. A Kárpát-medence madarainak névkalauza. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2012. 

    Rácz János: Állatnevek enciklopédiája. A gerincesek elnevezéseinek eredete, az állatok kultúrtörténete, néprajza és mitológiája. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2012.

Webáruház készítés