Kínálatunk
AJÁNDÉK

10.000 Ft feletti rendelés esetén ajándék madaras falinaptárt adunk ajándékba.

Szállítás

Ingyenes szállítás 10.000 Ft feletti rendelés esetén!

Hírlevél
Fizetési megoldás
Termékajánló
TOP termékek
Termék részletek


TINTA madaras falinaptár - 2015

-5%
TINTA madaras falinaptár - 2015
2 500 Ft
Akció: 2 363 Ft
A vásárlás után járó pontok: 24 Ft
Megjelenés dátuma 
:
2 014
Nincs raktáron

 

  • Alcím
    Jeney Zoltán festményeivel
    Oldalszám
    13
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    A/4
    ISBN
    naptar2015
    Tömeg
    150 g/db
  • A madaras falinaptár képeiről a TINTA Könyvkiadó Facebook-oldalán talál mutatványt. 

    A naptárban a következő 27 madár képe és leírása található: 

    Császármadár: A császár előtag szláv jövevényszavunk, az összetételben ’kiváló, kitűnő’ jelentésű, a madár ízletes húsára utal. A madár szavunk ismeretlen eredetű. Magyarországon az Északi-középhegységben fordul elő kisebb számban. Állandó, nem költöző madár. 

    Darázsölyv: Ölyv madárnevünk török eredetű, a honfoglalás előtti időből származik. A név előtagja a madár táplálékára utal, mert étlapján főként különféle darazsak szerepelnek. A darázsölyv dombvidéki tölgyeseinkben költ. 

    Erdei pityer: A pityer szó hangutánzó eredetű. Az erdei jelző a madár élőhelyére utal: ritkás erdőkben, tisztásokon, irtásokban, erdőszéleken fordul elő. Az erdei pityer április közepén érkezik Afrikából a Kárpát-medencébe. 

    Fekete gólya: A gólya szavunk bizonytalan eredetű, talán hangutánzó szó. A madár fekete jelzőjét onnan kapta, hogy majdnem teljesen fekete, csak a hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös. Nagyobb ártéri erdeink (pl. Gemenc) ritka fészkelője. 

    Füleskuvik: A kuvik vitatott eredetű, talán hangutánzó szó. A füles jelzőt fölmereszthető tollfüléről kapta. A kuvikokkal ellentétben hangja nem kellemetlen. Hazánkban szórványosan költ. 

    Fürj: A fürj madárnevünk bizonytalan eredetű. Valószínűleg fürge szavunkkal hozható összefüggésbe – a madár fürge mozgása, gyors futása lehetett a névadási szemlélet háttere. Magyarországon elterjedt fészkelő, állománya újabban erősödik. 

    Gólyatöcs: Az összetett madárnévben a töcs utótag a madár hangját utánzó szóból lett madárnévvé. Nevében a gólya szó azért szerepel, mert olyan, mintha a gólya kicsinyített mása lenne. Szikes vizeink mellett fészkelő, vonuló madár. 

    Hantmadár: A név a madár élőhelyével kapcsolatos: előszeretettel üldögél kiálló hanton, kövön, tuskón. A hantmadár sík- és dombvidékeink nyílt, száraz, kopár területein nem ritka fészkelő, de állománya csökkenőben van. 

    Haris: Haris szavunk hangutánzó eredetű. A harsog, harsan igékkel függ össze, és a madár messze hangzó, harsogó hangjára utal. A haris alig nagyobb, mint egy rigó. Hazai költőállománya igen megfogyatkozott az utóbbi évtizedekben. 

    Házi veréb: A veréb név szláv eredetű jövevényszavunk. A házi jelző élőhelyére utal: településeken élő, ma már kozmopolita faj. Gyakorisága miatt sokfelé csak madár néven utalnak rá. Egyedszáma csökken, ezért fölkerült a védett madarak listájára. 

    Lappantyú: A lappantyú madárnév származékszó, a lappan (lappang) ige lappant ’rejtőzik’ származékából való. A madár lappangó, rejtőzködő életmódja alapján kapta. Fakéregmintázatú tollazatával tökéletesen beolvad környezetébe. Fő földrajzi elterjedési területei Európa és Közép-Ázsia. 

    Mezei veréb: A veréb név szláv eredetű jövevényszavunk. A mezei jelző arra utal, hogy nem ragaszkodik az ember környezetéhez úgy, mint a házi veréb, hanem mezőgazdasági területeken, főképpen gabonatermő vidékeken és liget­erdőkben fészkel. Magyarországon rendszeres fészkelő. 

    Nagy póling: A póling név hangutánzó eredetű. A nagy jelző a faj impozáns méretére, termetére utal, ugyanis a legnagyobb európai partimadár. Hazánkban rendszeresen fészkel. 

    Őszapó: Az őszapó név az őszapa erdélyi, tiszántúli tájszóból vált szaknyelvi névvé. Nevét onnan kapta, hogy a madár fejbúbja vagy egész feje fehér. Nagyon hosszú farkú cinegefaj. Az őszapó Magyarországon még gyakori fészkelő, állandó madár. 

    Pettyes vízicsibe: Jelzőjét pettyes tollazata után kapta, e mintázat segítségével könnyebben be tud olvadni környezetébe. Csibének kis termete és pityegő hangja miatt hívják. A vízi előtag élőhelyére utal. Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, megfelelő időjárás mellett egy-egy példány itt is telel. 

    Rétisas: A sas bizonytalan eredetű szavunk. A réti jelző a faj gyakori tartózkodási helyére utal. Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területeket kedveli. Magyarországon kis számban fészkel. 

    Sárga billegető: A billegető név arra utal, hogy a madár hosszú farka lépegetés, futkosás közben billeg. A sárga jelzőt a hím nyári tollazata alapján kapta. Domb- és síkvidéki vizenyős rétek és legelők jellemző madara, ezért réti billegetőnek is nevezik. Magyarországon gyakori költőfaj. 

    Sárgafejű királyka: Nevét onnan kapta, hogy a hím fejbúbján narancsszínű, a tojóén citromsárga sáv húzódik, amelyet a két oldalról keretező fekete szegély mintegy koronaként kiemel. A királyka Európa legkisebb termetű madara. Magyarországon téli vendég, részben átvonuló. 

    Szalakóta: A név a szarakakóta alakra vezethető vissza, amelyből a szarakóta változaton keresztül jött létre a mai forma. Vonuló madár, április végén érkezik vissza a Kárpát-medencébe afrikai telelőhelyéről. Magyarországi állománya mára nagyon megcsappant. 

    Szárcsa: A neve származékszó. Az elavult, ’kopasz, világos’ jelentésű szár főnévből alakult -csa kicsinyítő képzővel, amely a madár csőrének és homloka tollatlan, csupasz részének fehér színére utal. Vonuló madár, de a nem befagyó tavaknál áttelel. Halastavakon komoly károkat okoz. 

    Szarka: A szarka név valószínűleg valamely déli szláv nyelvből származik. A madár az éberség, a fecsegés és a tolvajlás szimbóluma. Fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van. A szarka mindenevő, veszedelmes fészekrabló. Magyarországon közismert, gyakori madár. 

    Székicsér: A csér szó valószínűleg hangutánzó eredetű. A széki, sziki jelző a madár tartózkodási helyére, a szikesekre utal. Torkán jellegzetes folt van, fekete kerettel. A székicsér a hortobágyi legelők csökkenő létszámú, ritka fészkelő madara. 

    Széki lile: A lile madárnév hangutánzó eredetű. A szik főnévből származó széki jelző a madár élőhelyére, a szikes területekre utal. A széki lile a lilefélék családjának fekete csőrű és lábú faja. Az alföldi szikes tavak környékén fészkel, ritka madár. 

    Szikipacsirta: A pacsirta szó hangutánzó eredetű, a madár csicsergő, pityegő hangját adja vissza. A sziki jelző élőhelyére utal: szikes legelőkön, elsősorban a Hortobágyon, kis számban költ. 

    Uráli bagoly: A bagoly név ismeretlen eredetű, az uráli jelzőt az Európát Ázsiától elválasztó Urál hegységről kapta. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert nem csak Szibéria boreális erdeinek lakója. Az uráli bagoly Magyarországon a Zemplénben költ. 

    Vörös vércse: A vércse szavunk származékszó: a vér főnév -cse kicsinyítő képzős alakja. A névadás alapjául a madár háttollazatának vöröses színe szolgált. Magyarországon igen gyakori, legismertebb ragadozó madaraink közé tartozik. 

    Forrás 

    Jakabb Oszkár: Madárnévkalauz. A Kárpát-medence madarainak névkalauza. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2012. 

    Rácz János: Állatnevek enciklopédiája. A gerincesek elnevezéseinek eredete, az állatok kultúrtörténete, néprajza és mitológiája. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2012.

Webáruház készítés